Tolvajt nem ölünk!

Tíz nappal ezelőtt hat fiatal került kórházba mérgezés gyanújával, a szakértői vélemény szerint mindannyian fagyállót ittak. Egy 30 esztendős férfi állapota már a kórházba kerüléskor életveszélyes volt, ő elhunyt a többiek felépültek.

Valamennyien abból a borból ittak, amelyet  az elhunyt egy vácszentlászlói gazda pincéjéből lopott, s amelyben fagyálló folyadék volt. Az első híradások arról szóltak, hogy „fagyállóval gyilkolt a meglopott gazda”, ám az ügy közel sem ennyire szimpla.

A gazda, akit évekig megloptak („vittek minden mozdíthatót”) az egyik kereskedelmi televízió reggeli adásában tagadta, hogy fagyállót öntött volna a boroshordóba, lehetséges, mondta, hogy a fiatalok által vitt üvegekben lehetett a mérgező folyadékból. Ekkor még nem volt gyanúsítottja az ügynek,  a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozott.

Csütörtökön azonban a 37 éves V. Pál vácszentlászlói borosgazda beismerő vallomást tett, s ellene emberölés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás - közölte a minap a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

V.Pál az elmúlt napokban azt bizonygatta a sajtónak, hogy a betörésekről rendszeresen értesítette a rendőrséget, de nem tudták elejét venni a betöréseknek. A PMRFK szóvivője viszont közölte, hogy a férfi az elmúlt négy évben, a sérelmére elkövetett bűncselekményekről a rendőrségre egyetlen esetben sem tett bejelentést. A közvélemény élénken reagált a történtekre, az internetes hírportálok hetek óta szellőztetik a témát mindenkinek van véleménye, ki gazdának ad igazat, ki nem.

A legismertebb hasonló hazai eset, a híres uborkás történet. Szoboszlai Barna kesznyéteni gazda, a tolvajok ellen védekezve áramot vezetett a veteményeskert kerítésébe. Erről tudott az a három helybéli is, akik mégis úgy döntöttek, hogy uborkát lopnak, egyikük belehalt az áramütésbe. A gazda mindennel kísérletezett mielőtt az áramot alkalmazta volna, a kutyáit megmérgezték, a szögesdrótkerítést megmászták, a villanypásztor akkumulátorát ellopták.

Az áram vétlen embert nem rázhatott meg, (nem a külső kerítésben volt), a gazda pedig szívbeteg tolvajjal nem számolhatott. Még figyelmeztető táblát is kitett a kerítésre. A bíróság egyévi felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, amit másodfokon a Debreceni Ítélőtábla, hanyag gondatlanság miatt, megrovásra enyhített.

Ezzel szemben emberölés kísérlete címén jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla azt a tiszalúci férfit, aki ugyancsak árammal védekezett volna a tolvajok ellen, de gyerekek szenvedtek életveszélyes áramütést. Az ítélet szerint nem történt jogtalan támadás, és jogtalan támadók sem voltak.

Az alaptörvény kimondja, mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Nem egyszerű azonban a dolga annak, aki tolvajok garázdálkodását megelégelve, esetleg olyan védelmi eszközt alkalmaz, ami halált okozhat, mert ez már nem fedi a megelőző jogos védelem fogalmát. A közösségi oldalakon központi kérdéssé vált: mit tehet az ember, ha meg akarja védeni a jogos tulajdonát.

A Btk. 21. paragrafusa szerint „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”

Eszerint a védelmi eszköz csak a jogtalan támadónak okozhat sérülést, másnak nem, és élet kioltására nem lehet alkalmas! Általában bírói mérlegelés tárgya, hogy a védekező személy mindent megtett-e az adott helyzetben, hogy senkinek se okozzon sérülést. Persze ez sem egyszerű feladat, hiszen előállhatnak olyan különleges körülmények, amelyekkel a betolakodó ellen védekező nem számolhatott.

A hűtőfolyadékos történet első látásra ennél egyszerűbb, mert a Btk. Szerint „aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja... elzárással büntetendő.” Természetesen akkor, ha a mulasztás következményeként súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Esetünkben azonban valaki az életét vesztette.

A veszélyes anyagot „eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet, még magáncélú tevékenység során sem”. A nyomozás során nyilván kiderül, ki, hol, miként és milyen célból tárolta a folyadékot jól vagy rosszul és volt-e ebben szándékosság.

Eszerint törvénybe ütközik, ha az üvegen, flakonon, hordón nincs a tartalmára utaló felirat, mert emiatt bárkinek – betörőnek  is - minden oka megvan rá, hogy bornak higgye a tartalmát?  Azért ennyire nem egyszerű a dolog, a büntetõjogász szerint a gazdának nem kötelessége az ingatlanjába jogellenesen bejutó személyek figyelmét felhívni arra, melyik üvegnek mi a tartalma, bor van-e vagy más, a címke nélküli flakonban, emiatt büntetőjogi felelősség nem terhelheti. Címkézni csak akkor köteles, ha többedmagával él az ingatlanban.

- Ha mérget iszik a betörő, mert azt hitte az üvegben bor van – ez az õ kockázata Amennyiben bárki jogellenesen tartózkodik egy  ingatlanban, azaz  magánlaksértés bűncselekményeként jutott be, akkor jogellenes  magatartásának lehetnek nem várható egyéb jogi következményei is – mondja a büntetőjogász.

A Btk. idén életbe lépett módosítása szerint, ha valakinek az ingatlanjába törnek be éjjel fegyveresen vagy csoportosan, a sértettnek nem kell bizonyítania, hogy a támadással arányos mértékben védekezett, vagyis az önvédelem akkor is jogos, ha a támadók meghalnak. Esetünk nem személy elleni sérelem kivédéséhez kötődik, hanem a vagyon védelmére irányuló olyan intézkedéshez, amely aránytalan a sérelemhez képest.