Sebő Ferenc vonzásában

A Magyar Kultúra Napjának előestéjén a rengeteg érdeklődő először néptánc összeállítást láthatott, amelyben a Kis-Bakony Táncegyüttets, a Veszprém-Bakony Táncegyüttes, valamint a Veszprém Senior Táncegyüttes lépett színpadra. A hangulat talán akkor lett volna még jobb, ha mi is táncra perdülhetünk, függetlenül attól, hogy leginkább szépkorúak ültek a nézőtéren. Az est vendége volt Sebő Ferenc, aki a Világraszóló Hungarikumaink rendezvénysorozat keretében A táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje címmel tartott előadást. Lehetne-e nála autentikusabb előadó? Nos, kedd este ő volt a hiteles ember.

A Sebő együttes – a névadó, zenekarvezető Sebő Ferenc jobbról a második – nagyszerű hangulatú koncertet adott a népzenét szerető veszprémi hallgatóságnak (Fotó: Penovác Károly)

Lehetne-e Sebő Ferencnél autentikusabb előadó? Talán igen, talán nem, mindenesetre kedd este ő volt a hiteles személyiség, aki építész diplomája mellé szerzett egy másodikat is a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskolán, Énekel, játszik gitáron és tekerőlanton, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház mozgalom egyik elindítója, a Sebő-együttes Kossuth-díjas vezetője. Része van abban, hogy már tízéves múltra tekinthet vissza a Hagyományok Háza, hogy tavaly a 40 éves magyar táncház mozgalmat az UNESCO a világörökség részének nyilvánította, és követendő példának állította az országok elé. Mert a magyar néptánc együtt jelent mindent: zenét, mozgást, éneket, olyan hangszerekkel kísérve, mint a citera, a tekerőlant, a doromb, a nagybőgő, a hegedű. Élő hagyományról van tehát szó, amelynek egyik legismertebb művelője az 1970-ben alakult Sebő-együttes. A Magyar Kultúra Napját Weöres Sándor esttel köszöntötték a VMK színpadán, azután vette kezdetét a táncház.