Hírek

2014.01.17. 16:50

Tünetek és előjelek

Vendégünk dr. Hornyák Lajos, a Csolnoky kórház onkológiai osztály vezetőfőorvosa.

Bevezetőként azzal kezdeném, hogy nem újabb ijesztő cikket akarok írni egy gyakran rémületet okozó betegségről. A cél, hogy segítsek eligazodni ezen betegség és a hozzá tartozó kezelési lehetőségek laikusok körében kevéssé ismert világában.

A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakasza, teljes hossza körülbelül 150–180 cm, átlagos átmérője 5–6 cm. Kezdeti szakasza a vékonybél folytatásaként a vakbél, majd ezt követi a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbélszakasz, a szigmabél, utolsó szakasza a végbél (rectum), ami a végbélnyílással végződik. A vastagbélrákok 75–80 százaléka az utolsó, 60 cm-es szakaszon alakul ki, 20–25 százaléka pedig a vastagbél többi szakaszán. A vastag- és végbél daganatait nevezik összefoglaló néven kolorektális rákoknak.

Az utóbbi évtizedekben az újonnan diagnosztizált vastagbélrák megbetegedések száma több mint háromszorosára emelkedett, mindkét nem esetén a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Az elmúlt években hazánkban mintegy 9000 az új megbetegedések száma (2010-ben 9580), és sajnos évente közel 5000 halálesettel kell szembenéznünk. A kolorektális rákok pontos oka jelenleg még sajnos nem ismert. A sejtekben, genetikai állományukat is érő sérüléseket specializált hibajavító enzimek folyamatosan javítják, a kóros sejteket az immunrendszer is segít elpusztítani. Létrejöhetnek azonban olyan öntörvényű sejtcsoportok, amelyek féktelen szaporodásnak indulnak, így fejlődnek ki a daganatok. A kolorektális rák a bél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú sejtburjánzás. A kontroll nélkül szaporodó sejtek előbb helyben szaporodnak, majd jellegzetes utakat követve szétszóródhatnak a szervezetben.

A tápcsatorna különféle rendellenességei különböző mértékben járulnak hozzá a vastagbél betegségeihez. A vastagbél krónikus gyulladásos betegségei szintén fontos kockázati tényezőként szerepelnek a későbbi rák ki- alakulásában. A helyes táplálkozás is rendkívül fontos az egészséges emésztéshez, a magas zsír- és kalóriatartalmú, ugyanakkor kevés rostot tartalmazó étrend ismereteink szerint kedvez a rák kialakulásának. A belet érő káros hatások az idő múlásával, a korral is összegződhetnek, így 50 éves kor fölött nő a sejtek rákos elfajulásának valószínűsége. A rákok legnagyobb része ún. polipból indul ki, ami a rákot megelőző állapotnak tekinthető. Az ebben a stádiumban felfedezett betegség szinte teljesen gyógyítható. A polipok nagy része véletlenszerűen fordul elő, de 2–3 százalékuk kialakulásánál örökletes tényezők is szerepet játszanak.

A vastagbélrákok hosszú ideig lényegében tünetmentesek maradhatnak.Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz. Későbbi stádiumban is fontos jel lehet a székletürítési ritmus megváltozása, ha a székletürítés nem panaszmentes, vérzés, nyálkás székürítés, hasi görcsök kísérik, úgy érződik, hogy sohasem sikerül teljesen kiüríteni a beleket. A tartósan vagy gyakran jelentkező hasi fájdalom szintén nem hagyható figyelmen kívül. A hányás, az olyan általános tünetek, mint a fáradtság, ismeretlen eredetű gyengeség, akaratlan fogyás, esetleg hőemelkedés, láz, szintén lehetnek előjelek. 

A kolorektális rák diagnózis felállításának, a kivizsgálásnak az alapja a beteg kikérdezése és a fizikális vizsgálat mellett a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia). Ennek során a teljes vastagbél működés közbeni vizsgálata mellett szövettani mintavételre (biopszia), vagy akár nagyobb szövetdarabok, polipok eltávolítására is van lehetőség. Az eltávolított mintából a kórszövettani vizsgálat adja meg a rosszindulatú betegség diagnózisát és segítséget nyújt a legmegfelelőbb terápia kiválasztásához is. A diagnózis felállításának része, a kolorektális rák kiterjedésének meghatározása: ennek során radiológiai módszerekkel (például komputertomográfia, CT) is vizsgálják a környező és távoli szervek esetleges érintettségét.A pontos diagnózis egyben a kezelés módját és menetét is meghatározza: ez ugyanis függ a daganat méretétől, elhelyezkedésétől, stádiumától és a beteg általános állapotától.

A kolorektális rákok kezelésében központi szerepe van a műtétnek, azaz a daganat lokális eltávolításának. Ennek során részben egészséges résszel, valamint a környező nyirokcsomókkal együtt távolítják el a tumoros elváltozást, hogy a kiújulást és a későbbi áttétképződést megelőzendő biztonsággal kimetsszék az elfajult szöveteket. Áttétes betegség esetén, amennyiben teljes tumoreltávolítás lehetséges, szintén műtét javasolt.

A betegség kiterjedésétől és a páciens állapotától függően a műtét helyett vagy többnyire a műtét mellett egyéb kezeléseket is javasolnak. A sugárkezelés alkalmazásakor nagy energiájú, minél pontosabban a kívánt helyre célzott röntgensugarakkal igyekeznek elpusztítani a ráksejteket. Ezt a lehetőséget a vastagbélrákok közül általában végbéldaganatok gyógyításában alkalmazzák, többnyire a műtétet megelőzően.

A cél a daganat méretének csökkentése, műtét után az esetlegesen ott maradt ráksejtek elpusztítására, illetve a tünetek enyhítésére is használják. A kemoterápia tablettában, infúzióban vagy injekcióban adott „ráksejt-ölő” gyógyszerek (citosztatikumok, citotoxikus szerek) beadását jelenti: gátolják a ráksejtek szaporodását, vagy elpusztítják őket. Az előző két kezelési formával szemben ez a beteg egész szervezetében nyújt segítséget a betegnek a kolorektális rákkal szembeni küzdelmében. Alkalmazásával a daganat kiújulásának lehetőségét csökkentik, vagy az áttétes daganatos folyamat gátlása a cél.

A szabály, miszerint minél korábban ismernek föl és kezdenek gyógyítani valamely rákot, annál eredményesebben kezelhető, itt is igaz. Éppen ezért fontos a szűrés, melynek célja, hogy a rákos megbetegedést még panaszmentes állapotban felismerjék, és a talált elváltozást idejében kezelni kezdjék.Sajnos a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a felfedezés pillanatában a betegek közel 30 százalékánál már távoli áttétek is kialakultak, további 20–25 százalékuknál pedig később alakulnak ki távoli áttétek, azaz a felismert betegek közel felénél a kolorektális rák már előrehaladott, áttétes formája jelentkezik. Az orvostudomány mai eszköztárával a betegség előrehaladott állapotában kevésbé gyógyítható, de a speciális kemoterápiás kezelésekkel a páciensek túlélése már meghaladhatja a 30 hónapot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!