A fénysorompó mindent lát

A MÁV Zrt. a félsorompók  csapórúd töréseinek erőteljesen növekvő száma miatt Zalalövő térségében telepített először kamerás rendszert még 2006-ban. Ennek sikeres működése után a következő évben további hat helyszínen építettek be a fénysorompókba videokamerás eseményrögzítő berendezést, amely a félsorompó csapórúd letörésekor tárolja a felvett videoképet, tájékoztatta lapunkat a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága.

A kamera tárolóegysége akkor kezdi a rögzítést, amikor a közúti fénysorompón megjelenik a villogó piros fény. Az adattároló minden pirosra váltásnál felülírja az előző eseményt, kivéve, ha letörik a csapórudat. A rongálást megelőző forgalmi szituációt, majd a rongálás folyamatát a kamerák két irányból is rögzítik, hogy a jármű rendszáma beazonosítható legyen. A MÁV Zrt csapórúdtörés esetén azonnal értesíti a rendőrséget.

A rendszer tapasztalatai alapján a MÁV és az ORFK 2013-ban állapodott meg 99 vasúti átjáró esetében kamerás megfigyelőrendszer telepítéséről, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a sorompó csapórudakat letörők ellen. Megyénkben Eplényben és Ajkán építettek ki ilyen rendszert, a közeljövőben további két helyszínen telepítenek ilyen berendezést.

Egy sorompó letörésével a vasúttársaságnak okozott kár több százezer forintig terjedhet, de súlyosabb rongálásnál akár a milliós nagyságrendet is elérheti az anyagi veszteség. A MÁV eddigi tapasztalatai jók, a Vas, Zala és Veszprém megyékben 2008 óta működtetett kamerák által mintegy 140 csapórúd törésről rögzített felvételek, valamint a rendőrségi együttműködés és nyomozás alapján több mint négy millió forintnyi kárösszeget sikerült behajtani.