A tartózkodás jogszerű

Az önkormányzati működést szabályozó törvény Sümeg jegyzője, Kiss Csilla Magdolna szerint egyértelműen rögzíti, hogy a döntések elfogadásához megfelelő számú támogató szavazat szükséges. Ez azt jelenti, hogy az igen szavazatok számán múlik a döntés eredménye. Már az előző ciklusban elfogadott szervezeti és működési szabályzat is azt tartalmazza, hogy a képviselők igennel vagy nemmel szavazhatnak. Aki esetleg érintett, elfogult az adott témában, annak ezt kötelessége jelezni, és ezt követően szintén a testület - minősített többséggel - dönthet arról, kizárja-e az illetőt a szavazásból. Ekkor azonban ügyelni kell arra, hogy határozatképes maradjon a testület.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere elmondta, a testületben négy lehetőséggel élhetnek a képviselők: igen, nem, tartózkodás gombot nyomhatnak vagy dönthetnek úgy is, hogy nem vesznek részt a szavazásban. Veszprémben a tartózkodás lehetőségével is szoktak élni a képviselők. A polgármester szerint a város működéséhez szükség van az igen szavazatokra, így tud egy város fejlődni.

Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere szerint a parlamentáris demokrácia szabályaival ellenkezik, ha nem szavazhatnak tartózkodással a képviselők. Tapolcán ilyenről szó sincs, a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkire igaz, a képviselőktől el is várják.

Horváth József, Ajka alpolgármestere nem támogatja, hogy megszűnjön a tartózkodási lehetőség. Szerinte ez egy alkotmányos jog, és mivel a döntések egy folyamat részét képezik, biztosítani kell a tartózkodást is, ami nem jelent teljes elutasítást. Badacsonytomaj polgármestere, Krisztin N. László úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a helyi képviselő-testületben minden további nélkül lehet tartózkodással szavazni.

Devecser polgármestere, Ferenczi Gábor megfontolandónak tartja a tartózkodás megszüntetését, az ugyanis olyan, mint egy „gyenge nem” szavazat.

A zirci képviselő-testületben Horváth László gazdasági tanácsnok, az ügyrendi és érdek-képviseleti bizottság elnökének véleménye az, hogy a tartózkodásnak helye van a döntéshozatalban. Több oka is lehet annak, ha valaki nem akar állást foglalni egy adott ügyben; előfordulhat, hogy nem látja át azt, vagy nincs kellő információja a döntéshez. Az elnök ezért úgy véli, nem visz előbbre az, ha nem lehetséges a tartózkodás.

A Veszprém Megyei Kormányhivataltól Mikulási Erzsébet, a törvényességi felügyeleti osztály vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy jogszerű, törvényes, magasabb szintű jogszabályba nem ütközik, ha egy képviselő-testület úgy dönt, hogy a tagjai igen vagy nem szavazattal szavazhatnak, tehát nincs jogi lehetőség a tartózkodom szavazatra. A képviselő-testület dönthet a tartózkodom szavazati forma bevezetéséről, de ez nem kötelező.