2016.12.25. 08:53
Ünnep a szívekben és a templomban
Magányosak vagyunk, míg nem találjuk meg Istent – mondta Márfi Gyula veszprémi érsek. A tisztelendő a teljesen megtelt Szent Mihály Főplébánián celebrált ünnepi misét.
Már fél tizenkettőkor tömegek vonultak fel a várba a hívők, hogy biztosan legyen helyük a templomban. Az orgonaszó hívó hangjára telt ház volt a bazilikában, a kirakott pótszékek is gazdára találtak. Idősek, fiatalok, férfiak és nők akarták hallani Jézus születésének ünnepére tartott misét.
A fenyőágakkal és karácsonyfákkal díszített templomban fáradt gyerekek borultak édesanyjuk vállára, idősek köszöntötték egymást régi ismerősként.
A szentmisét karácsonyi énekekkel és Jézus születésének történetével kezdték. Márfi Gyula érsek elmondta, a létet és a nem létet egy hajszál választja el.
– Mind itt élünk a földön, egy tojáshéj vékonyságú talajon, alattunk a forró láva, felettünk a jéghideg űr. A csillagok a hatalmas űrben nem találkoznak, egyre távolodnak egymástól, magányosan telik életük. Mi is csak bolyongunk, nem tudjuk, miért vagyunk.
A tisztelendő több kortárs dalt is idézett a magányról, többek között Balázs Fecót, Bródy Jánost, de olvasott fel pár sort a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalből is, szintén a magányra, a kérdésekre, a bizonytalanságra utalva.
– Mindannyian magányosak vagyunk, amíg nem találunk rá Istenre. Jézus nem a királyunk, testvérként áll mellettünk. Az egyházat azért alapították, hogy megszüntessék a magányt, és a szeretet győzedelmeskedjen – hirdette az igét az érsek.
A szentmise végén mindenki ünneppel a szívében tért haza.
