Kanyaró: a szakemberek szerint nincs járványveszély

A makói kórházban múlt hétvégén rendeltek el zárlatot, miután több dolgozónál is jelentkeztek a betegségre utaló tünetek. Romániában kanyarójárvány van, 2016 eleje óta több mint háromezer beteget regisztráltak, a Csongrád megyei kórházba vélhetően egy Romániából érkezett beteg hurcolta be a betegséget.  Az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa, Oroszi Beatrix a hét elején arról beszélt, Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben. A megyében utoljára 2001-ben fordult elő a megbetegedés, közölte kérdésünkre a Veszprém Megyei Kormányhivatal Nép-egészségügyi Főosztálya.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást. A hatvanas és hetvenes években több kanyarójárvány is pusztított, így a 47 évesnél idősebbek többsége átesett a betegségen, s ezzel élethosszig tartó védettséget szerzett. Akik 1969 és 1989 között születtek, egy oltást kaptak, a betegség elleni  védettségük azonban az idő  múlásával csökkenhet, közölte a kormányhivatal nép- egészségügyi főosz-tálya.

Csonka Nikolett kap védőoltást Hajdu László veszprémi gyermekorvostól. Hazánkban 1989 óta két dózis oltóanyagot adnak be a kanyaró ellen, a védőoltások 99 százalékos védelmet biztosítanak a betegség kialakulása ellen. Felvételünk illusztráció
Fotó: Pesthy Márton

Hajdu László veszprémi házi gyermekorvos ezt azzal egészíti ki, hogy a 28 és 47 éves korosztály tagjai megfertőződhetnek a betegséggel, terjeszthetik is azt, ám a szokásosnál enyhébb tünetek jelentkezhetnek náluk. A szakember kiemelte, amennyiben valaki ezekbe a korosztályokba tartozik, vagy 47 esztendősnél idősebb, de nem esett át a betegségen, mindenképpen ajánlott be-adatnia a védőoltást, ha olyan országba - például Románia - tervez utazást, ahol jelenleg járvány van.

- A kanyaró egy vírus által okozott megbetegedés, amely cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 10-14 nap. A kiütések megjelenése előtt és múltával négy napig fertőz. A betegség lázzal, kötőhártya-gyulladással és köhögéssel jár. Jellegzetes tünetei az arcon és később a törzsön is megjelenő, általában nem viszkető kiütések, valamint a szájnyálkahártyán látható úgynevezett Koplik-Filatov- foltok - magyarázza a szakember. Bár az utóbbi másfél évtizedben szinte teljesen eltűnt Magyarországról a kanyaró, ám jellegzetes tünetei miatt nem kell attól tartani, hogy az orvosok ne ismer- nék fel a betegséget, húzza alá a gyermekorvos, aki megjegyezte, a legnagyobb kockázatnak a 15 hónaposnál fiatalabbak vannak kitéve, náluk a tünetek súlyos szövődményekkel járhatnak.

A járványügyi zárlatot jelző tábla a makói kórház bejáratán
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI

A kormányhivatal népegészségügyi főosztályától megtudtuk, amennyiben kanyaró gyanúja felmerül, az orvosnak bejelentést kell tenni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerében.