Hat bütykös hattyú tetemét találták meg Nagybaracska mellett

Tüske Ferenc hatósági állatorvos elmondta, hogy a madártetemeket azonnal zsákba rakták és egy fertõtlenített helyiségben tárolják, majd másnap az Országos Állategészségügyi Intézetbe szállítják.

Az MTI tudósítóját szerdán is csak kettõs ellenõrzés után engedték be a rendõrök Nagybaracskára. A REBISZ állományába tartozó rendõrnõ a tudósítónak elmondta, hogy az emberek "még nem veszik zaklatásnak" az ellenõrzést. A MTI tudósítója találkozott a nemzeti park munkatársaival, akikkel kiment a tórendszerhez. A mesterséges tórendszer egy részén, ahol nincs jég, hattyú és egyéb vízi szárnyas csapatok úszkáltak nagy számban.

 A nemzeti park munkatársai elmondták, hogy általában 70-110 hattyú tölti a környezõ tavakon és a Ferenc-csatorna mellett a telet, de ebben az évben több mint 300 is ezen a területen telelt. A nagytestû vízi szárnyas többsége október-novemberben érkezett, majd márciusban indulnak tovább. Az állatok közül sokat meggyûrûztek már, így tudják követni mozgásukat. A kisebb csapatok folyamatosan mennek egyik helyrõl a másikra.

 A hattyú teljesen vízhez kötött, növényi és planktonikus táplálékát a vízben találja meg. A szárazföldre még pihenni sem megy ki. A kisseb testû vízi szárnyasok szívesen tartózkodnak télen a hattyú közelében, mert a nagytestû állatok a tó felületének egy területét állandó mozgásukkal nem hagyják befagyni. A hattyú biológiai teljesítménye lehetõvé teszi, hogy akár egyhuzamban az Adriáig is elrepüljön

. Schmidt Tamás, a nemzeti park osztályvezetõje elmondta, hogy a nemzeti park õrszolgálata 2006. február 4-e óta 73 elpusztult vadmadarat talált, összesen három vizes élõhelyen. Az egyik a Ferenc-csatorna, a másik a nagybaracskai tavak és a Hercegszántó határában lévõ, Kadia nevû holtág. A három vizes terület közül a Kadia védett terület, a nemzeti park része, a másik kettõ az illetékességi területen található, de nem védett területek. Eddig 45 bütykös hattyú, 12 nagykárókatona, 5 szürke gém, 6 szárcsa és 5 egyéb vízi szárnyas tetemét találták meg.

Az osztályvezetõ elmondta, hogy nem csak a Ferenc-csatornát és a tórendszert figyelik a természetvédelmi õrök, hanem a tavak mellett a Dunát, de eddig más vizes élõhelyen nem találtak elpusztult vadmadarat. A szakember szerint a természetvédelem kiemelt célja, hogy a védett fajok a lehetõ legkisebb mennyiségben pusztuljanak el.

 Schmidt Tamás beszámolt arról, hogy ezekbõl a fajokból rendszeresen táplálkoznak ragadozó madarak, közülük a fokozottan védett rétisas is. Magyarországon körülbelül 150 rétisaspár fészkel, melybõl az Al-Duna mentén mintegy 20 pár található, de télen olykor több pár is megjelenik, mert itt találnak táplálékot maguknak. Mivel már láttak olyan rétisast, mely fertõzött hattyú tetemébõl táplálkozott, ezért figyelik a ragadózók költõhelyeit is. Eddig még nem tapasztaltunk elhullást, lehet, hogy rájuk nem jelent veszélyt ez a madárbetegség, de ezt eddig még nem mondta azt ki senki - tette hozzá. Véleménye szerint hamarosan kiderül, hogy elkapta-e akár egyetlen rétisas is a kórt. "Ez azért fontos, mert több tízéves munkával sikerült a mai populációra felszaporítani a rétisasállományt" - fûzte hozzá az osztályvezetõ.

- A nagybaracskai halászcsárdában ebédidõ van, az asztalok többsége foglalt. A halászlé mellett rántott csirke is van az étlapon, melyet gyakran rendelnek - mondja a pincér, hozzátéve, hogy féltek, csökken a halászcsárda forgalma, de szerencsére ez nem következett be.

 Az MTI tudósítóját az élelmiszerboltban arról tájékoztatták, hogy nem tapasztaltak változást, az emberek ugyanúgy vásárolják a panírozott és egyéb szárnyashús-féleségeket, mint korábban.

 Király Sándor, Nagybaracska polgármestere kijelentette: a faluban nyugalom van, nem idegesek az emberek. Hozzátette: meglepõ volt számára, hogy kedden a településen megjelent a megyei ÁNTSZ, vizsgálta az iskolát és az óvodát, majd jegyzõkönyvet hátra hagyva távozott. - Annyit megérdemeltem volna, hogy egy értesítést kapjak a látogatás elõtt, és nem csak utólag szereztem volna tudomást róla - tette hozzá.