Rémes telekadó - visszamenőleg

Brutális telekadó címmel közöltünk olvasói levelet, amelyben Fülöpné Éva és Nagy Gyuláné nyugdíjasok tizenhét balatonudvari telektulajdonos nevében fordultak a szerkesztőséghez.

Letaglózta őket az önkormányzat által négy évre visszamenőleg kirótt horribilis telekadó: Fülöpné 788 ezer, Nagyné pedig egyik telkére 650, a másikra 515 ezer forintról kapott határozatot.

Elmondták, embertelennek, sérelmesnek és méltánytalannak tartják a kirótt csillagászati összeget. Megszabadulni sem lehet a telkektől, mert a kutyának sem kell egy nem közművesített ingatlan, méghozzá ekkora teherrel. Még ajándékban sem.   - Miből fizessünk mi, nyugdíjasok milliós adóterheket? Ha netán végrehajtják, akkor a 80-90 ezer forintos nyugdíjunk 30 százalékával kellene törlesztenünk, miből éljünk meg? - kérdezi Fülöpné.

A két hölgy egy nagy kupac dokumentum közül válogatja ki azokat, melyekkel vélt vagy valós igazuk alátámasztható. És megered a nyelvük, valahol a rendszerváltással és a kárpótlással kezdik, mert akkor jutottak a kérdéses osztatlan közös tulajdonú ingatlanhoz.   - Akkor az úgy volt, hogy a kárpótlásra jogosultak húztak egy sorszámot, s a földmérő eszerint sorban kimérte a nadrágszíjtelkeket. Így a tulajdoni hányad arányában megtörtént a megosztás, de az ingatlan osztatlan közös tulajdonban maradt, mert a megosztása túlságosan bonyolult és költséges eljárás lett volna - mondja Fülöpné.

Fülöpné Éva és Nagy Gyuláné tizenhét balatonudvari telektulajdonos nevében fordultak a Naplóhoz (Fotó: Orosz Péter)

A hölgyek emlékezete szerint hat-nyolc évvel ezelőtt egy cég képviselői szemet vetettek a jó fekvésű panorámás ingatlanra, de - tudtukkal - a vásárlás feltétele az volt, hogy az önkormányzat nyilvánítsa belterületté a négyhektáros egybefüggő szántót. Ami meg is történt 2006-ban: belterületbe vonták, s a földmegváltás négyzetméterenként 50 forintjába került valamennyi tulajdonosnak, azaz összesen csaknem 1,3 millióba.

- Hangsúlyoznám, ez nem magánkezdeményezés volt. Arról volt szó, hogy az önkormányzat így könnyebben tudja értékesíteni az ingatlant. Gondoltuk, az önkormányzat üzletet köt, és mi is jól járhatunk. Ezt követően rendezési tervet készíttetett az önkormányzat egy tervezőmérnökkel, ami további négymillió forintos költséget jelentett. Hogy hová lett időközben a vevő, arról fogalmunk sincs. De sem előtte, sem azóta adót nem vetettek ki az ingatlanra.

- Sok vitánk adódott a tervek kapcsán is, mert a rendezési terv nem felelt meg az érdekeinknek.

Ugyanis ezer négyzetméternél kisebb telek a Balaton-parton nem alakítható ki. Viszont az osztatlan közösben voltak és vannak parányi telkek is, ezek összevonására, a tulajdonosok egymás közötti kárpótlására, együttműködésükre elvileg lettek volna megoldások. Azonban elkövettünk valamennyien egy hibát, a rendezés során egy lépés kimaradt: ingatlanjaink nem rendelkeznek önálló helyrajzi számmal, ennek a munkának az ügyvédi és földhivatali költségeit már nem tudtuk vállalni. Így csak a tulajdoni hányadunk van bejegyezve.

A "beépítetlen belterületi földrészen" az adó alapja évente négyzetméterenként 100 forint, a nem közművesítetten 50. Nagy Gyulánét például visszamenőleg évi 196 ezer forint befizetésére kötelezte a hatóság, ami összesen 787 941 forint, késedelmes fizetés esetén pótlékot számolnak fel, de ha sokallja, illetékköteles fellebbezéssel élhet, az illeték a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint.  - Ordító áraránytalanságnak tartom, hogy például az én házam évi adója 15 ezer forint, a gazos, osztatlan, közmű nélküli telkem adója pedig 500 ezer forint. Miközben a helyi szőlőben épült, kacsalábon forgó présházak éves adója körülbelül húszezer forint - mondja Fülöpné.

A fenti történettel kapcsolatosan felmerülő kérdéseinkkel írásban fordultunk a balatonudvari önkormányzat illetékeséhez, ám válaszok helyett egy tájékoztató érkezett Szabó László polgármester aláírásával, s azzal az igénnyel, hogy a Napló változtatás nélkül közölje - amit alább meg is teszünk.

Nem kaptunk választ a következő kérdésekre: mulasztott-e a hatóság, amikor nem évente rótta ki az adót, hanem négy évre visszamenőleg? Mit jelent a tulajdonosok szempontjából az ingatlan kül- vagy belterületté való minősítése? Terveztek-e bármilyen beruházást ezen a területen? 

A balatonudvari önkormányzat arra a kérdésünkre se válaszolt, hogy terveztek-e bármikor nagyobb beruházást ezen a területen? Megfelel-e a valóságnak, hogy hasonló besorolású ingatlanokon présház címén lakóházak épültek, s ennek eredményeként rajtuk kisebb az adóteher?

A balatonudvari önkormányzat levele:

„Tájékoztatás a „brutális telekadó”-ra 

Balatonudvari településen már 1992 óta működik a telekadó, ennek kivetése nem új keletű dolog, a településen ez köztudott tény.

A központi jogszabályok lehetőséget adnak a települések önkormányzatainak a helyi adórendeleteik megalkotására. Településünkön 1992 óta működik ez az adó fajta, melynek maximális mértéke a központi jogszabály alapján jelenleg 313,2 Ft/m2 lehet. Balatonudvariban 2004 óta a mértéke 100 Ft/ m² volt, azóta a mérték emelésére nem került sor, sőt a 2008. évi módosítás óta a telekadóban 50% kedvezmény illeti meg azokat a területeket, ahol nem teljesülnek a csatornázottság feltételei. Az érintett ingatlantulajdonosok területe is részesül ilyen mentességben, tehát 50 Ft/ m²-t kell fizetniük a tulajdonuk után.

Az adó kivetésére 2012. évben azért került sor, mivel az érintett ingatlantulajdonosok nem teljesítették az önkéntes bevalláson alapuló bevallási kötelezettségüket, ezért az adóhatóság a nevezett területek adókötelességének megállapítása érdekében írásbeli felszólítást küldött az ingatlantulajdonosoknak a bevallások megtételére. A bevallások benyújtása után került sor az adóhatározatok meghozatalára, melyben kiemelt figyelmet fordított az adóhatóság a méltányossági felhívásra. Nevezetesen amennyiben a kivetett adó megfizetése anyagi nehézséget okoz az érintett tulajdonosnak, úgy lehetőségük van fizetési könnyítést, részletfizetést és fizetési halasztást kérni.

Az ingatlantulajdonosok többsége élt is a fizetési könnyítés lehetőségével, melyet méltányossági alapon meg is kaptak. Az érintett 25 ingatlantulajdonosból 23 teljesítette a bevallási kötelezettségét, és a megkapott részletfizetési kedvezményeknek megfelelően folyamatosan fizetik be a kivetett adót, illetve aki nem élt a fizetési könnyítés lehetőségével, az határidőben teljesítette a befizetési kötelezettségét. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyztében az adó ilyen mértékű kivetése törvényes, és nem tekinthető túlzott mértékűnek sem. A visszamenőleges adókivetésre is joga van az adóhatóságnak, ez is jogszerű, és ezen a téren is többszörösen méltányosan jártunk el.

Az érintett terület adóköteles volta sem volt ismeretlen a tulajdonosok előtt, hiszen az ő kezdeményezésükre került sor a terület belterületbe vonására 2006. évben, illetve ezt követően a tulajdonosi közösség intézkedése alapján került sor a terület művelési ágának módosítására is. Mindezek alapján a terület 2007. évtől adókötelessé vált. Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy az érintett területtel kapcsolatos adókivetést nehezményező panaszosok szintén részesültek méltányosságban, kérelmükre részletfizetést engedélyezett az adóhatóság még jóval az újságcikk megjelenése előtt. Szeretnénk még hangsúlyozni azt is, hogy a helyi adóbevételek biztosítják a település fenntartását és megfelelő színvonalú működtetését, mely egy Balaton parti település esetében igen szerteágazó kötelezettségeket és feladatokat jelent.

Településünk hosszú évek óta az északi part egyik legszebb nyaralótelepülése, melyet számos sikeres településszépítő díj is igazol, és bízunk benne, hogy mind az itt élők és mind az idelátogató vendégek megelégedésére a jövőben is egy kulturált, gondozott és minden nehézség ellenére jól működő települést tudunk üzemeltetni. Balatonudvari község Önkormányzata” 

Balatonudvari, 2013-01-17

Tisztelettel: 
Balatonudvari Község Önkormányzata  Képviseletében: 

Szabó László polgármester