A libanoni cédrus

A tűlevelűek osztályába tartozó örökzöld libanoni cédrus (Cedrus libani) egykor nagy erdőségeket alkotott Libanonban. Az elmúlt századok erdőirtásainak következtében állományának nagy része eltűnt, a terület kopárrá változott. Újabban termesztik, de a kopárosokra való visszatelepítése kevés sikerrel jár. Többnyire közepes nagyságú fa, mely azonban ritkábban 35–40 méter magasra is megnő. Törzse rendszerint alacsonyan elágazik. Az egyedül álló fa koronája szélesen elterülő. Tűlevelei általában 2–3 centiméteresek. 7–12 centiméter hosszú és 3–6 centiméter vastag hordó alakú tobozai három év alatt érnek meg.Lassan növő fa. Fagyérzékeny, Magyarországon valószínűleg részben ezért kevés idős egyed található belőle.

A képen látható terebélyes libanoni cédrus Frankfurt közelében, Bad Homburg kisváros kastélyának bejárata mellett áll
Fotó: Tóth Sándor

A legnagyobb példányt Alcsútdobozról ismerjük, ennek törzskörmérete 408 cm. Zirc környékén Szépalma arborétumában is megtekinthető két idős libanoni cédrus, törzsük körmérete 300, illetve 280 cm.Libanonban a szentség, az örökkévalóság és a béke szimbólumának tartják, egyben az ország zászlaján is szereplő nemzeti jelkép. A cédrust Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette Magányos cédrus, valamit Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című híres festményén.

A képen látható terebélyes libanoni cédrus Frankfurt közelében, Bad Homburg kisváros kastélyának bejárata mellett áll. Törzsének körmérete 640 centiméter, magassága 20 méter, koronája mintegy 35 méter széles. Földrajzi koordinátája: N50°13’39.11” – E08°36’39.28”. 1822-ben ültették, így jelenleg közel 200 éves. Csemetéjét Cambridge hercege adta nászajándékul húgának, aki VI. Friedrich Josef tartományi grófhoz ment feleségül.

Szerző: Tóth Sándor