Őrizetben a minszki metrórobbantás feltételezett elkövetője

Andrej Sved, a főügyészség vezetőjének a helyettese, a nyomozás irányítója újságíróknak elmondta, hogy rendőrkézre került egy másik személy, az elkövető bűntársa is a terrorcselekménnyel kapcsolatban.
   
Mindketten fehérorosz állampolgárok, büntetlen előéletűek, és minden kétséget kizáróan régóta ismerik egymást. A robbantásos merénylet feltételezett elkövetője 25 éves. 
   
Vallomásaik alapján közük volt egy korábbi, 2005-ben Vityebszkben történt robbantáshoz és a 2008 júliusában Minszkben elkövetett függetlenség napi pokolgépes merénylethez. Ezeket az értesüléseket azonban még ellenőrizni kell - mondta a nyomozást vezető ügyész.
   
Sved elmondta: a metró biztonsági kameráinak a felvétele alapján bukkantak a gyanúsított nyomára. A képkockák tanúsága szerint az elkövető a Kupalovszkaja állomásra érkezett. Innen sétált át az Oktyabrszkaja állomásra, ahol a peron egyik padja alá egy csomagot helyezett el, majd továbbment, miközben kezével zakójának zsebében matatott. Ezt követően következett be a detonáció, amely a 12 halálos áldozaton túl több mint 200 embert megsebesített: az állomásra akkor érkezett meg éppen egy zsúfolt szerelvény, amelyből tódultak ki az utasok. 
   
Anatolij Kuljasov fehérorosz belügyminiszter korábban azt jelezte, hogy a nyomozószervek feltételezése szerint a házi készítésű pokolgépet  távirányítással hozták működésbe.

Minszki metrórobbantás kapcsán csak találgatni tud az orosz sajtó

Moszkva - Az orosz sajtó szerdán tanácstalanul kommentálta a minszki metrórobbantást, és számos fehérorosz szakértőt, politológust szólaltatott meg, akik néhány kivétellel egyetlen vonatkozásban értettek teljesen egyet: egy ilyen terrorakció nem áll érdekében sem a hatalomnak, sem ellenzékének.

Az Izvesztyija című lapnak az egyik fehérorosz ellenzéki politológus, Alekszadr Fedutov azt mondta: a hatalomnak azért nem áll érdekében ilyen akció, mert gazdasági feladatokat kell sürgősen megoldania, s ehhez párbeszéd szükséges a Nyugattal és Oroszországgal. Fedutov kizártnak tartja azt is, hogy akár a Nyugatnak, akár Oroszországnak érdekében állna ez - ilyen híresztelések is napvilágot láttak -, és úgy vélte, az iszlám tényező Fehéroroszországban szintén kizárható.
   
A Kommerszant című lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a minszki hatóságok a robbantás célját a belpolitikai helyzet destabilizálásában látják, s így bárkit megvádolhatnak a terroristák ürügyén: a belső ellenzéket, a Nyugatot és Moszkvát is.
   
Valerij Karbalevics, a Stratégia Elemező Központ szakértője szintén arra mutatott rá, hogy a hatóságok felhasználhatják a kialakult helyzetet az ellenzékre és a civil társadalomra gyakorolt nyomás fokozására, amint ezt a 2005-ben Vityebszkben és a 2008-ban Minszkben elkövetett merényletek nyomán is.
   
Gennagyij Gudkov, az állami duma külügyi bizottsága helyettes elnöke kommentárjában leszögezte: az akció nem logikus, és minden eddig felhozott indítóok, magyarázat valószínűtlennek tűnik. "Van olyan verzió is, amely szerint az akcióra Aljakszandr Lukasenka elnöknek van szüksége, hogy meghúzza a csavarokat és egységbe kovácsolja maga körül a nemzetet a fokozódó belpolitikai problémák közepette. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mobilizálásnak ez a módja kétélű fegyver.

Lukasenka fő célja ugyanis ma a stabilitás, és egy ilyen terrorakció a legjobb eszköz a stabilitás lerombolására" - írta. Moszkva meggyanúsításával kapcsolatban pedig úgy vélte: a feszültség szítására a kétoldalú kapcsolatokban Lukasenkának nincs ésszerű oka: "A Moszkva elleni játék lehetőségei Nyugaton szűkülnek számára, és nincs hová fordulnia Oroszországtól". Gudkov felvetette, hogy ha az orosz államnak nincs is köze a történtekhez, attól orosz elkövetőknek még lehet benne szerepe.