Brit pénzügyminiszter: ''valódi előrelépés'' az EU-értekezleten

George Osborne - aki az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot képviselte a brüsszeli pénzügyminiszteri értekezleten - a megbeszélések után a BBC-nek nyilatkozva részletek nélkül kijelentette: a tízórás tárgyaláson tényleges haladást sikerült elérni, fontos döntések születtek az európai bankok megerősítéséről, és "ez még csak az egyik eleme a csomagnak".

Nagy-Britannia a következő napokban "további nyomást fejt ki" az euróövezeti válság megoldását célzó teljes, átfogó csomag kidolgozása végett, mivel ez egyértelműen a brit érdekeket is szolgálja - mondta a BBC-nek a brit pénzügyminiszter.

A 100 milliárd eurónál valamivel nagyobb banki tőkepótlási tervekről szóló feltételes egyezség azonban egyes citybeli elemzői vélemények szerint esetleg nem lesz elégséges a piac megnyugtatására.

Az egyik nagy londoni pénzügyi és gazdaságelemző ház, a Capital Economics még a pénzügyminiszteri értekezlet előtt, a 100 milliárd euró körüli banki feltőkésítési tervekről előre kiszivárgott híreket kommentálva kiemelte, hogy a legtöbb becslés ennek legalább a kétszeresére teszi az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét.

A ház szerint az európai döntéshozók arról igyekeznek meggyőzni a befektetőket, hogy Görögország elszigetelt eset. Márpedig a befektetők valószínűleg "addig nem békülnek", amíg nem érzik úgy, hogy elegendő finanszírozási forrás lett elkülönítve az esetleges nagyarányú spanyol és/vagy olasz szuverén törlesztésképtelenné válás banki kockázatainak fedezésére is.

Ha a piac úgy gondolja, hogy legalább 200 milliárd euró szükséges az euróövezeti bankrendszer összeomlásának elkerülésére, akkor valószínűtlen egy ennél bármennyivel is kevesebbet tartalmazó terv kidolgozásának kedvező fogadtatása - vélekedtek előzetes elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

Egy másik nagy londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) előzetes számításai szerint ha Görögország mellett Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői maguk is "szélsőséges" feltételezésnek nevezték -, akkor a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez szükséges uniós bankrendszer-szintű tőkepótlási igény eléri a 115,8 milliárd eurót.

A CEBR szakértői szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a várható továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait. A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így ezeket a terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - állt a londoni gazdaságkutató cég által az EU-csúcs elé időzített elemzésben.