Kettős funkcióban - Dr. Harsányi Lászlóval beszélgettünk

- Több időmbe kerül, mint gondoltam, de megoldható. Az NKA elnökeként immár hetedik éve elsősorban stratégiai feladatokat látok el. Működtetem a bizottságot, kapcsolatot tartok a kuratóriummal, s ezzel párhuzamosan végzem az emlékközponttal kapcsolatos teendőket, amelynek élére pályázat révén három hónappal ezelőtt neveztek ki. 

Megosztom a napjaimat a két intézmény között. Hivatalosan egyelőre év végéig vagyok az NKA elnöke, de ha Hiller István miniszter úr meghosszabbítja a kinevezésemet, örömmel vállalom a megbízást a 2010-es választásokig. 

Akkor befejezhetném, amit elkezdtem, jelesül a 2010/2011-es évek tartalmi előkészítését és a Márai-program beindítását.

- Gondolom, nagyon fontos ez a projekt a szívének, ha vállalja érte a kettészakadást. 

- A Márai-program az NKA létezése óta az alap legnagyobb vállalkozása. Röviden összefoglalva a lényegét: az NKA évente egymilliárd forint értékű könyvet, köztük új és egy-két éve megjelent könyveket vásárol a könyvkiadóktól a hazai könyvtárak számára. 

A választás alapvetően a könyvtárak feladata. Én személy szerint szeretném egyfelől a kortárs, másfelől a tudományos irodalmat preferálni. A kiadványok legnagyobb felvevőpiacát a megyei és városi könyvtárak alkotják majd, a kört pedig az egyetemi, tudományos és szakkönyvtárak egészítik ki. 

A községi és kiskönyvtárak feltehetően közvetett módon profitálnak a projektből. Persze sok részletet kell még tisztázni, a döntést pedig nem én hozom meg egy személyben.

- Ön egyértelműen pozitívan értékeli, hogy az NKA az eddigi kulturális járulék helyett jövő évtől az ötös lottóból befolyó játékadó 90 százalékát kapja meg bevételként. Számszerűleg mit jelent ez? 

- Abban bízom, hogy az NKA ezzel nemcsak jól, hanem nagyon jól jár. A 16 éve létező kulturális járulék ugyanis mostanra nagyon megkopott. Az alapjául szolgáló áruk és szolgáltatások egy része eltűnt a piacról, másik részénél viszont a jelentős mértékű árcsökkenés okozott az NKA-nak forráskiesést. 

Az ötös lottó adókötelezettsége 2007-ben és 2008-ban évente tizenegymilliárd forint körül volt, miközben a járulékbevétel nyolcmilliárd forint körül alakult. Egyszerű számításról van szó. 

- Most itt ülünk a Holokauszt Emlékközpont szinte puritán formavilágú, mégis lenyűgöző épületében. Gondolom, már kész stratégiával foglalta el apró irodája székét. Milyen fő célkitűzésekkel érkezett?

- A holokauszt nem könnyen megemészthető történelmi tény. Itt a múzeumban van egy technikai és szakmai szempontból kitűnő, de statikus kiállítás. Ahhoz, hogy minél több ember eljöjjön ide, intenzíven erősíteni kell a kommunikációnkat és a marketinget. 

Kevesen tudják, hogy a Páva utcai emlékhely Budapest egyik legjobban sikerült modern építészeti alkotása. Hirdetni kell tehát magunkat, s még azt sem bánom, ha valaki nem nézi meg a kiállítást, de felfedezi a komplexum architektonikus szépségét. 

Másrészt szakmai kitörésként lehetőséget szeretnénk biztosítani a történészeknek arra, hogy másban is tudjanak gondolkodni, mint a holokauszt két-három évében. 

Az ilyen másfajta gondolkodás jegyében jövőre a numerus clausus 90. évfordulójára sorozatot tervezünk a 20-as évekről Forradalmak után, válság előtt címmel. 

A Száműzött művészet rendezvénysorozat keretében olyan alkotókat, festőket, fotósokat, zenészeket szeretnénk bemutatni, akiket a zsidótörvények, a jobboldal az országból elüldözött, illetve akik a holokauszt áldozataivá lettek, így az életművüket alig ismerjük. 

Az a célunk, hogy az ő munkásságukat is a magyar kultúra részeivé tegyük. Egy interjúban hallottam valakitől a holokausztról: a gyásznak három lépcsőfoka van. Az első a sírás, ezen túl vagyunk. A második a hallgatás. 

Ezen is túl vagyunk. A harmadik a legnehezebb, az ének és a zene. Egyáltalán nem szentségtörés, ha a zsinagóga falai között cigányzene, klezmer vagy épp foxtrott dallamok csendülnek fel. 

(Fotó: Orosz Péter)