Elhunyt J. D. Salinger, a Zabhegyező írója

New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál - közölte a zsidó és ír katolikus szülőktől származó író fia.

Híres regénye, a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus, szlenges és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta.

A könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még évtizedekkel múltán is érezhető. Továbbra is évente több tízezer darabot vásárolnak belőle. Salinger nem is az irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az iróniája - jegyezte meg nekrológjában a The New York Times.

A The Washington Post utalt rá, hogy a Zabhegyező karrierje 1980-ban tragikus fordulatot vett; a Beatles egykori tagját, John Lennont meggyilkoló Mark David Chapman akkor azt mondta, a regény sarkallta tettére. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.

Az író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni - írta a The New York Times.

Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.