Ilyen szabadnak kéne lenni!

Olyan alkotók műveit hozta el a műgyűjtő házaspár, akik valóban a nemzetközi képzőművészeti színtér sztárjai: Tomas Saraceno, Olafur  Eliasson, Tony Cragg, Irwin, David Schnell, Spoerri, Soto és sorolhatnánk tovább, különös tekintettel a magyar alkotókra, mert az övéké is ígéretes névsor: Birkás Ákos, Csörgő Attila, Maurer Dóra. Valóban európai kilátás nyílik innen várból a világ művészetére, ahogyan köszöntőjében Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója fogalmazott. Hiszen a budapesti műgyűjtő házaspár naprakész, ami Közép-Európa és a világ kortárs képzőművészeti történéseit illeti.

Porga Gyula polgármester köszönetet mondott a támogatóknak, Konrad Kreuzernek, az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatójának, és a műgyűjtőknek, Somlói Zsoltnak és Spengler Katalinnak valamint Vass Lászlónak, hogy ez a nagyszerű kiállítás itt nálunk létrejöhetett. Mert mi lenne a művészettel gyűjtők nélkül és mi lenne a világgal művészet nélkül? – ez a gondolatmenet jellemezte Konrad Kreuzer beszédét, amelyet azzal az ígérettel zárt, hogy jövőre is támogatják a fesztivált és a kiállítást, ha a kormány is úgy akarja.
Sasvári Edit művészettörténész, a Kassák Múzeum igazgatója átfogó előadásában azt fejtegette, hogy a művészet világában nagy átalakulás zajlik, újra kell gondolni a gyűjtemények, múzeumok szerepét is, továbbá a finanszírozás kérdését.

Milyen pénz kerül a művészet világába? Politikailag irányított, állami pénz vagy magántőke? A Somlói-Spengler gyűjtemény kapcsán szépen kirajzolódik a magánerőnek az a szerepe, hogy ösztönző struktúrákat hozzon létre. Kisérletező szelleműnek nevezte a gyűjteményt, amely értelmezésében arról is szól, hogy : „Idenézzetek, ilyen szabadnak kéne lenni!”