A cserépkályha bizalmi termék

Eltéveszteni sem lehetne a házat: a kapu előtti leszúrt fatörzsön köcsögök, korsók sorakoznak. A műhelyben hasonló kép tárul elénk, cserépedények mindenütt, köztük egy-két, lassan már muzeális értékűnek számító darab is felbukkan. Mindezek Gaál Ferenc fazekas munkái, illetve gyűjtése.

1993-ban költözött Monoszlóra, mondhatjuk úgy is, hogy visszatért szülei szülőfalujába. Az alapszakmája vasas, a fazekassággal később ismerkedett meg, de 1993-ban még a szakoktatói vizsgát is letette. Ha már cserepezett, tovább is lépett, a kályházást 1998-ban kezdte, ehhez elvégezte a kályhaépítő iskolát is. Ma már főképp ezzel foglalkozik.

(Fotó: Gáspár Gábor)

- Ez azért jó, mert így össze tudom kötni a kettőt, a cserepezést a kályhaépítéssel. Egy cserépkályha árban sem kevés, a tulajdonos pedig szereti, ha a pénzért olyat kap, ami működik is. Szerinte ez bizalmi termék!Elismerte, van egyfajta nosztalgia a cserépkályha iránt, habár az utolsó év elég gyenge volt. Azt tapasztalta, ahogy megnőtt a kereslet, úgy ugrott meg a kínálat is! Sajnos ma előfordul, hogy a kőművestől a burkolón át nagyon sokan készítenek kályhát. Aki kerámiával foglalkozott korábban, az is bátran nekifog. Szerinte inkább a felépítés jelent problémát, a kályhát úgy kell összerakni, hogy bírjon ki húsz évet átrakás nélkül.

Mint mindenben, a cserépkályhában is van divat. A hagyományos felépítmény mellett ott vannak a modernek (például az egerszegi fajták), de jönnek az extrémek, a kályhára nem is hasonlító kályhák. Gaál Ferenc a határain belül próbál mozogni: maradt a hagyományosnál, mai nála teljes egészében kézműves termék. Leginkább a népi irányzatot követi, ezeket a motívumokat - madaras, táblás, esetleg címeres - vitte be a cserépkályha kerámiába. Erre a környezetre - Balaton-felvidék, Káli-medence – ez a jellemző. Ennek megvan a csempekészlete, amivel dolgozni tud.A megrendelések 99 százaléka zöld. Ez egy jó szín, ehhez minden megy, nem a kályhához kell berendezni a házat. Csinált már kék kályhát is, de akkor a függönytől a bútorokon át mindezt ehhez kellett alakítani.

Korábban a fazekasság ott virágzott, ahol a közelben volt az alapanyag. Ma már a kereskedő cégektől csomagolva meg lehet vásárolni az alapanyagot, a fazekasságot bárhol lehet művelni. Olyan agyagot vásárol, amire szüksége van: külön az edényekhez és külön a cserépkályhához. Nagyon sokáig korongozott, ma már préseli a csempét - ezzel próbált könnyíteni az életén.

A cserépkályha készítése több hónapos folyamat. Ezzel a géppel viszonylag gyorsan le lehet préselni a csempét, ami körülbelül egy hét. Ezt követi a lassú szárítás, ami akár egy hónapig is tarthat. Miután csontra kiszáradt az agyag, jön az első égetés, 980 fokon – ezt hívják zsengélésnek. A második égetés már mázzal történik, ugyanilyen hőfokon.

A fazekasság a fiatalok körében is reneszánszát éli. Az a jó ebben a szakmában, hogy rendkívül látványos, gyorsan lehet kész formát, eredményt kapni. Ha valami nem sikerül, a gyerek összegyúrja az anyagot, aztán nekigyürkőzik még egyszer. Nyári idényjelleggel ők is tudnak fiatalokat fogadni, foglalkoztatni Monoszlón, de hívják őket erdei iskolákba is.