Bethlen Gábor tisztelete máig élő

Bethlent ma Erdély legjelentősebb fejedelmeként emlegethetjük, regnálása Erdély aranykorát jelentette. Nem véletlen, hogy tisztelete máig élő, kétezer forintos bankjegyeinken is az ő portréjával találkozhatunk – méltatta előadásában Bethlen Gábor történelmi szerepét dr. Oborni Teréz, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A fejedelem „az magyar nemzetet elhíresítette vala”, írta róla Kemény János, későbbi utódja a trónon. Bethlen fejedelemmé választásának negatív visszhangja is volt, többen úgy tekintettek rá, hogy az a töröktől való megfélemlítettségben történt, ahogy az egyik kortárs főúr fogalmazott: „azt választák, akit a török császár akara, basaféltekben”.

Bár e kijelentésnek alapja volt, uralkodása alatt békés emelkedés vette kezdetét Erdélyben. Bethlen uralkodásának első éveiben a fejedelem sikeresen megerősítette hatalmát, megnyerte magának a szászok, a székelyek, a magyar rendek támogatását is. Egyedül a világi uralkodó II. Mátyás magyar király és osztrák császár bizalmát nem sikerült elérnie sokáig, s csak 1615-ben született meg kettejük között a nagyszombati szerződés, amely kimondta, hogy a Habsburg király elismeri Erdély fejedelmének Bethlent, cserébe viszont Bethlen elismerte, hogy Erdély továbbra is a Magyar Szent Korona része.

Később azonban Bethlen e szerződést felrúgva a harmincéves háborúban a Habsburg-ellenes szövetségi összefogáshoz csatlakozva bekapcsolódott a harcokba, Felvidéken és Dunántúlon is sikeresen támadta a király harcállásait. Bethlen fejedelemségének érdemeit méltatva Oborni Teréz kiemelte, hogy bár az uralkodó rendkívül céltudatos volt, önmérsékletet is gyakorolt, ha szükség volt rá. Ennek tudható be, hogy amikor 1625-ben a besztercebányai országgyűlésen magyar királlyá választották, azt visszautasította, s nem koronáztatta meg magát. Felmérte várható következményeit, hogy a török azután az egész ország területét vazallusává kívánta volna tenni.

Önérdekeiről az ország érdekében le tudott mondani. Méltatta, hogy hadjáratai révén Bethlennek sikerült Erdélyhez csatolnia a felső-magyarországi vármegyéket, illetve Gyulafehérvárt, az Erdélyi fejedelemség fővárosát a török hadjáratok pusztításai után újjáépíttette, támogatta a művészeteket, az oktatást. Magyar diákokat küldött külföldi egyetemekre tanulni, és tudatosította, hogy kultúra, tudomány, iskolázás nélkül nincs jövője egyetlen országnak sem. Takarékos gazdálkodásával, ugyanakkor méltóságát reprezentáló reneszánsz udvartartásával elismert európai uralkodóvá lett, fejedelemsége fontos tényezővé vált Európában.