Legyünk ajándék! - A Szent Család vasárnapja a székesegyházban

Szent Család ünnepén, karácsony utáni vasárnapon a Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta Szent Családot ünnepli a katolikus egyház, példaként állítva azt a mai családok elé.

Az ünnepet a 17. században kezdték megtartani. A Szent Család különös tisztelete először Kanadában terjedt el. Az ünnep elterjesztését XIII. Leó pápa 1893-ban kezdeményezte azért, hogy megerősítse a 19. század végére a nyugati világban nagyon meggyengült családeszményt. XV. Benedek pápa 1921-ben az egész világegyház számára előírta a Szent Család vasárnapja megünneplését. Az ünnepet 1969 óta tartják a karácsony utáni vasárnapon.

Az egyház annyira fontosnak tartja a családot, hogy az év utolsó vasárnapját a családnak szenteli, a Szent Családot követendő példának állítva. Ez a vasárnap mindannyiunk ünnepe, hiszen családból származunk, valakinek gyermeke, testvére, szülője, rokona vagyunk. Ezt a kapcsolatot nem lehet megszüntetni, ez egy életre szól. Az Úr Jézus is ilyen kapcsolatban élt rokonaival. Ma, a változások korában a házasságot sokan elavult intézménynek tartják, ám a család ma is a társadalom és az egyház alapsejtje, az ember benne valósítja meg hivatását.

A veszprémi Szent Mihály-székesegyházban is megtartották az ünnepet. A családok a bazilika előtt gyülekeztek, majd együtt vonultak be, a betlehemi jászolnál együtt imádkoztak. A szentmisén apák gyermekeikkel együtt ministráltak, a családokért külön könyörögtek.

Márfi Gyula érsek prédikációjában Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gondolatait idézte. Az Úr Jézus nem hozott mosógépet, gyaludeszkát, ajándékot szüleinek, ő maga volt az ajándék. Így kell nekünk is ajándékká válnunk egymás számára, gyermekeink, szüleink, nagyszüleink, hitvestársunk, rokonaink számára. Gondolkozzunk el azon, hogy Istennek minden napon hálát adhatunk családtagjainkért.