Haza, nyelv, természet

A Vár Ucca Műhely folyó-irat tizenhét éve jelenik meg, az ötvenedik, jubileumi szám tavaly látott napvilágot. Ne csak a jubileumira, de az ötvenegyedikre is legyünk büszkék, mely nem finnugor szám, de van benne két blokk: oroszországi finnugor költők versei, valamint a Baltikum költői, mondta Fenyvesi Ottó főszerkesztő a László Károly Gyűjteményben tartott bemutatón. Ő szorgalmazta, hogy ismerjük meg a közép-európai műveket, román és ukrán szerzők művei korábban már szerepeltek a kiadványban, most a Baltikum kapott helyet, észt, lett, litván alkotások.

Rábai Zsanett, Pusztay János és Fenyvesi Ottó a Vár Ucca Műhely 51. számának bemutatóján Fotó: Nagy Lajos

A Prima Primissima-díjas nyelvész, egyetemi tanár Pusztay János, a finnugor rovat vendégszerkesztője úgy fogalmazott: nincsenek finn-ugor népek, csak finnugor nyelveket beszélő népek, ahogyan finnugor irodalom sincs, a finnugor népeknek van irodalmuk. Tavaly Badacsonyban rendezték a tizenharmadik finnugor írókonferenciát, ott is elhangzott, hogy jól állunk a finn irodalom fordí-
tásával (bár az észt irodalom a finnél is érdekesebb). Elmondta: az ötven legszebb magyar verset és tizenkét novellát különböző nyelvekre fordították, a finnugor népek is kiválasztották az általuk legszebbeknek tartott verseket. A kis létszámú finnugor népek könnyen feladják az anyanyelvüket, az irodalom erősítheti az identitásukat.

Szólt arról, hogy fiatalok a finnugor irodalmak - száz évvel ezelőtt, 1917-től kezdődött a fejlődésük - sok évszázados fáziskésésben vannak a nyugat-európai és a magyar irodalomhoz képest.

A versek három témakört ölelnek fel: haza és nyelv, természet, valamint szerelem, az utóbbi években a fiatal költőknél megjelennek az elvont filozofikus kérdések, a tár-
sadalmi problémák; van, aki
a környezetvédelmet is fel-vállalja.

A kiadvány bemutatóján Rábai Zsanett, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagja olvasott fel verseket.

Az irodalom erősítheti
az identitást