A Gaja a szurdokvölgyében

– Bakonynánáról, a falu széléről szurdokvölgy vezet a víz- eséshez. Aki Dudar felől érkezik a településre, végigmehet a főutcán. A Gaja-patak feletti híd előtt kell balra fordulni, ahol egy régi malom­épület is áll. Érdemes elindulni a két ki- lométeres útvonalon, amely a patak partja mellett halad a Ró- mai fürdőig. Egy másik megközelítési mód is választható. A Tésre vezető útról elágazó erdészeti útról kell leereszkedni a patakhoz, majd onnan még pár száz métert továbbgyalogolni a víz­eséshez. Ismertető­táblákat is elhelyeztek és tűzrakó helyet, pihenőpadokat alakítottak ki a turistáknak.

Érdemes előzetesen térképet átvizsgálva megtekinteni a látnivalók, a forrás, a sziklafalas geológiai feltárás helyét is – kezdte tájékoztatását Futó János geológus, aki geotúrákat is szokott vezetni Veszprém megyében.

A Római fürdőnél a szakember elmondása szerint geológiai szempontból az az érdekes, hogy a patak szurdokvölgyet vájt magának. Függőleges sziklafalak alakultak ki itt, lépcsős mederbe terelve a vízfolyást. Hirtelen öt-hat méter magas szintet kell „átlépnie”, ezért jött létre a vízesés, így szalad le a patak a katlanban. Nagyobb esők után és a tavaszi olvadások idején nagyobb, látványosabb a vízhozam. Ilyenkor nyolc-tíz méter szélesen hömpölyög, szinte megvadulva, de még ekkor is biztonságos a megközelítése a kialakított sétaútvonalon. A turistaútról jól megfigyelhető, felülről lehet megcsodálni.

Akik az említett tési útról leágazó erdészeti úton közelítik meg a kirándulóhelyet, azok félúton egy geológiai feltárás alapszelvényét, egy másik különleges képződményt is megfigyelhetnek. A jelentőségét az adja, hogy kétféle kőzettípus bemutatóhelye. Látszik a zirci mészkő, felette pedig a pén­zeskúti márga, a kőzethatár is, a két típus közti átmenet. Itt az egykori élővilág ősmaradványait is megtalálták, lábasfejűek félig feltekeredett meszes vázainak kövületeit, amelyek a Kréta időszak közepéből származhatnak. A hajdani környezeti változás nyomait lehet tanulmányozni. A sekély tengeri mészkő lesüllyedt ezen a részen, majd a mélyebb vízben képződött márga rakódott rá.

Van egy harmadik helyszín is a közelben, amit – ha már erre járunk – érdemes felkeresni. A felső úton kell továbbmenni mintegy ötszáz métert, hogy elérjünk a Gaja-patak jobb oldalán található Vadalmás-forráshoz. Ez a karszt­forrás változó vízhozamú. Egy betongyűrűbe foglalt kis medencéből tör elő.

A közeli sziklában van felette egy árvízi forrásszáj is, pár méterrel magasabban. Inni nem javasolt belőle, mert a tési fennsík víznyelőiből származik a víz, azon a részen pedig mezőgazdasági művelés folyik, vegyszereket is használhatnak hozzá. Ám itt is van tűzrakó hely, és pihenőpadok is várják a túrázókat, akik az őszi növényzet színpompájában gyönyörködhetnek, és télen is szép látnivalókat nyújt a környék. A szurdok mentén ugyanis öreg bükkök, kőrisfák állnak.