Szándékok és intézkedések

A parlamentben kedden ismertetett 29 pont olyan feladatok gyűjteménye, amelyeket sorról sorra ki kell majd dolgozni, a végrehajtásából fakadó összefüggéseket ki kell számolni, a megvalósítás lépéseit számba kell venni. Utána következhet a konkrétumok bevezetése. Mindenesetre ez az akcióterv egyes gazdasági területeket igencsak meglepett, és azonnal lázas számításokba kezdtek.

Az állami szféra intézményeinek, vállalatainak vezetői és dolgozói, a közalkalmazottak és köztisztviselők bizonyára hamarosan megtudják, mit is jelent a gyakorlatban a bértömeg-gazdálkodás: intézmények, státusok megszüntetését, összevonásokat, illetve  fizetéscsökkentést vagy elbocsátásokat?

A vállalkozások kíváncsian várják, mikortól fog csökkenni a különböző adófajták száma és mértéke, hogyan lehet az uniós támogatásokat a vállalkozói szektor felé irányítani, valóban csökkenthető-e az adminisztráció, és főleg: hogyan lehet radikálisan visszaszorítani a korrupciót?

A pénzügyi, biztosítási szektor ugyancsak szívhatja a fogát az előrevetített új adónem várható bevezetése miatt. Kérdés, hogy ez mennyire fogja megdrágítani a hitelezéseket, át tudja-e hárítani a terhet vagy annak egy részét az ügyfeleikre?

Aztán, ami a legtöbb embert érint, az adórendszer megváltoztatása. Az egykulcsos, 16 százalékos szja
kétségkívül egyszerűsíti a számításokat, de mi lesz az így keletkező állami bevételkieséssel? Nem fog ez például az egészség- és oktatásügyből hiányozni? Miből lehet majd fedezni mondjuk a rendőrség létszámnövelését? Nem lesz-e így igazságtalan az adóteher a minimálbérért dolgozók és a vezérigazgatók között?

Természetesen minden kérdésre lehet és kell is megoldást találni, ha a kormány komolyan veszi az elképzelések végrehajthatóságát. A közeli jövő adhat választ arra, hogy ez így is lesz.