A hazáért mindent

Csajtai János evangélikus prédikátort 1670 1671 között innen idézték a pozsonyi törvényszék elé azzal a váddal, hogy aktív részese volt a Wesselényi-féle összeesküvésnek. Bűnösnek találtatott, gályarabságra hurcolták, ott halt meg. (2006. november 26-án az evangélikus temp-lomban emléktáblát avattak a hívek, így örökítve meg mártírjuk nevét.) A monda szerint a domb tetején lévő templom északi oldalánál állva Petőfi Sándor szemlélődött, s innen vette gyalogútját Pápa felé. Ezt a történészek vitatják, ám az tény, hogy az 1848 -49-es forradalom és szabadságharc leverése után, 1849 szeptemberének végén Beöthy Ödön, Kossuth Lajos kormánybiztosa Bódén a Bóday családnál, valamint Kiss János ajkai evangélikus lelkésznél bujdosott Szabady Ferenc álnéven. A Bach-korszak idején az evangélikus lelkészlakás amolyan titkos találkozóhely volt, itt cseréltek véleményt azok a nemzetőrök, klapkai honvédek, akik túlélték a komáromi, felvidéki ütközeteket, a számonkérés és megtorlások időszakát.

A Lakos-házban élők és vendégeik helytörténetet írtak

Veszprém vármegye első tanítói egyletének csírája is ebből a talajból leledzett. Szilvágyi Károly ajkai tanító 1846-ban felhívást tett közzé, amelyben érvelt egy néptanítói egylet megalapításának szükségességéről. Később, 1857. október 6-án a Somló környéki tanítók Szilvágyi lakásában meg is alapították a Somlyóvidéki Evangélikus Tanító Egyletet. Az egylet tagjai fontosnak tartották a jövő nemzedékeihez szóló jelképes üzeneteket, a személyes példamutatást, egymás megsegítését, s az ifjúság hazafias szellemben történő nevelését. A domb északnyugati lejtőjére a hét honfoglaló vezér alakját idézve szederfákat ültettek. Tizennégy gesztenyefával adóztak az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök emlékének. 1888 májusában meghalt Szilvágyi Károly, Ajka neves tanítója, utóda Pintér Sándor lett, aki tovább éltette a településen virágzó Kossuth-kultuszt. 1904. augusztus 30-án, Kossuth Lajos halála után tíz évvel szobrot emeltek a Turáni remetének , ekkor leplezték le a Torna-patak partján Holló Barnabás szobrász alkotását. 1915-ben, a gyülekezet bánatára, kilakoltatták a templomok harangjait. A hazáért mindent, a hazát semmiért jelszóval történt a harangok rekvirálása. Az evangélikus templomból egy, a református templomból pedig mindkét harang a háborúba vonult. A harangokért az egyházak térítést kaptak, a kilogrammonkénti négy korona összeget a harangalapba kellett helyezni.

A harangok pótlására 1928-ban került sor, ettől kezdve újra két-két harang hangja hívja istentiszteletre a református, evangélikus híveket, az ajkaiakat, akik az első világháborúban elesett hőseik emlékére közadakozásból szobrot állítottak, Somogyi Sándor szobrászművész köztéri alkotását.

Illyés Antal A forradalom születése című művét 2006. október 23-án avatták

A II. világháború alatt óvóhellyé vált a Templom-domb gyomra. Vájataiban talált menedéket a nagyközség lako-sainak egy része, itt élték át a település elfoglalását. A bunkert az evangélikus templom süllyedése miatt beiszapolták. 1955. július 16-án árvíz sújtotta Ajkát. Az elárasztott területről a lakosok a domb magasára menekítették ingóságaikat, állataikat. Itt zajlottak az 1956-os nagyobb forradalmi események, 1956. november 2-án a Hősök terén halottak napi gyászünnepséget tartottak. Mintegy háromszáz hallgató előtt Horváth István, a gimnázium igazgatója mondott beszédet. Negyedikén a Kossuth-szobor előtt sztrájkra buzdító gyűlést tartottak az üzemek dolgozói.

1962. augusztus másodikán kezdődött el a Hősök tere házainak bontása, az új városközpont kialakítása. A tér a Szabadság tér elnevezést kapta. 1976-ban költözni kényszerült innen Kossuth Lajos szobra. 1977. február 2-án városrendezés részeként áthelyezték az újtemetőbe a lakosság tiltakozása ellenére az I. világháborús emlékművet. 1989. október 19-én lebontották a Hősök terén lévő szovjet emlékművet, és visszaköltözött a dombra az első világháborús emlékmű. 1993. július 9-én új képzőművészeti alkotással színesedett a domb. Leleplezték Szentirmay Zoltán A Bakony apró állatai című mészkőszobrát, s ide helyezték a Millecentenáriumi emlékművet.

Évzáró az egykori evangélikus iskolában 1930-ban. A kép közepén Novák Rezső lelkész-igazgató és Nagy Sándor tanító

Kettőezerhatban kezdődött el az ekkor 220 éves, késő barokk stílusú evangélikus templom rekonstrukciója. 2008-ban új toronysüveget kapott az építmény, vörösréz befedéssel. Még az év novemberében az Ajkai Szó, a város hetilapjának címoldalán olvashattuk: Leszállt az Emlékezés Angyala. Az ajkaiak közadakozásból szobrot állítottak a II. világháborús áldozataiknak. Szentirmay Zoltán szobrászművész alkotásával régi adósságát törlesztette az utókor.

Napjainkban a Múzeum és Fotógalériának helyet adó Lakos-ház belső terei korszerűsítésre várnak. A Templomdomb lejtőire a ma nemzedékének tiszteletére születésfákat ültetettek. A fák gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt növekednek, lombjuk nő. Ezek már a jövő nemzedékéhez szólnak, miközben az emlékeket idéző öreg vadgesztenyefák évgyűrűinek számát sokasítja a rohanó idő.