Létezik relatív gyorshajtás is

- A 2016-os év első felében közel harminc százalékkal emelkedett a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma a Pápai Rendőrkapitányság illetékességi területén. Azonban halálos balesetnél idén még nem kellett intézkednünk. A tavalyi évben ilyenkor már három halálos baleset is történt - emelte ki Varga Balázs.

Mint mondta, az esztendő első felében a Pápai Rendőrkapitányság illetékességi területén csaknem húsz fő szenvedett súlyos sérülést az utakon, több mint negyvenen pedig könnyebben sérültek meg.

- Az említett közlekedési balesetek okozói több esetben ittasak voltak. Az országos statisztikákkal összhangban a pápai járásban is a gyorshajtás a legfőbb baleseti ok. Ez főként relatív gyorshajtást takar, ami azt jelenti, hogy a járművezető ugyan a megengedett sebességhatáron belül maradt, azonban nem az adott útviszonyoknak megfelelően közlekedett. Csúszós úttesten, rossz látási viszonyok között ugyanis nem lehet kihasználni a maximális sebességhatárt! - hangsúlyozta a rendőr alezredes.

Varga Balázs kifejtette, a relatív gyorshajtás azt jelenti, hogy a járművezető ugyan a megengedett sebességhatáron belül marad, azonban nem az adott útviszonyoknak megfelelően közlekedik (Fotó: Vallner Bettina)

A közlekedésrendészeti osztály vezetője hozzátette, a közúti baleseteket kiváltó okait tekintve második helyen áll az elsőbbségi jog be nem tartása, harmadik pedig a kanyarodás szabályainak megsértése. A statisztikák alapján évről évre ugyanezek a baleseti okok köszönnek vissza.

- Az Országos Rendőr-főkapitányság célkitűzésével azonosulva a pápai kapitányság is törekszik a gyalogos, illetve a kerékpáros balesetek visszaszorítására. Az idei év első felében sajnos mindkettőre volt már példa a járásban. A kerékpárosok által okozott balesetek hátterében leggyakrabban az elsőbbségi jog meg nem adása állt, valamint többen is ittasan ültek biciklire, így okoztak balesetet. A gyalogosok által kiváltott balesetek tekintetében idén minden alkalommal kisgyermek futott ki jármű elé. Azokban az esetekben pedig, amikor nem a gyalogos okozta a balesetet, a gépkocsivezetők nem adták meg az elsőbbséget - ismertette a Pápai Rendőrkapitányság munkatársa. Megjegyezte, a balesetek helyszínei között nem figyelhető meg összefüggés, nincsenek gócpontok.

Varga Balázs felhívta a figyelmet: több olyan baleset is történt, mely során a gépkocsivezetők nem álltak meg a helyszínen, hanem továbbhajtottak. - Ha történik egy anyagi kárral járó baleset, ami szabálysértési eljárást vonna maga után, de a balesetet okozó gépkocsi vezetője nem áll meg, és nem győződik meg arról, hogy megsérült-e valaki, akkor büntetőjogi eljárással kell számolnia - magyarázta a Naplónak nyilatkozva a rendőr alezredes.

Kifejtette, az ilyen magatartást két törvényi tényállás is nevesíti: a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás. - A cserbenhagyás kimondottan a közlekedési balesettel érintett jármű vezetőjére vonatkozik, míg a segítségnyújtás elmulasztását bárki elkövetheti. A büntetőjog úgy rendelkezik, hogy van a segítségnyújtásnak egy elvárható minimuma. Ez a megállási és meggyőződési kötelezettség. Köteles mindenki megállni és meggyőződni arról, hogy van-e olyan személy, aki segítségnyújtásra szorul. Úgy gondolom, ez nemcsak jogszabályi, de morális követelmény is egyben - fogalmazott.

A relatív gyorshajtás traffipaxszal nem mérhető (Fotó: Polgár Tibor)

Varga Balázs aláhúzta, abban az estben, ha valaki balesetben érintett, nem elég pusztán megnéznie a visszapillantó tükörben, hogy baja esett-e az adott kerékpárosnak a koccanás után, hanem igenis meg kell állni, fel kell ajánlania a segítségnyújtást, és esetelegesen mentőt is kell hívnia. Így válik egyértelművé a helyzet: megtettünk mindent annak érdekében, hogy a sérült megfelelő ellátást kapjon.