Iszlám és kereszténység -Az evangélikus egyházmegye közgyűlése

Az előadó, aki gyerekként Líbiában élt, az evangélikus teológia mellett diplomataként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hadtudományokból doktorált, ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, a migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontjairól beszélt. Nyugat-Európában 43 millió muszlim él - Közép-Európában 126 ezer, Magyarországon 25 ezer -, ma már nem lehet keresztény Európáról, hanem keresztény, zsidó és iszlám Európáról beszélni. Az iszlám vallást, kultúrát, társadalmat, politikát magába foglaló életforma; a muszlimok szerint egy vallás van, az iszlám, de a keresztények is azt gondolják, hogy csak a kereszténység az igazi. Fischl Vilmos szerint vagy megújul a kereszténység vagy a szellemi űrt betölti az iszlám, a keleti vallások és az ezotéria. A migrációnak gazdasági, politikai, vallási és katonai okai is vannak, nehéz kérdés, hogyan viszonyuljon Európa a muszlimokhoz. A bevándorlókkal szemben megértőnek és humánusnak kell lenni, de a megértés és befogadás nem jelentheti a saját kultúra feladását, a teljes nyitottságot. Több „én”-je vitatkozik egymással: egyházi emberként azt mondja, be kell fogadni azt, aki rászorul, nemzetközi jogi szempontból azt, aki szabályosan érkezik, biztonságpolitikai „én”-je viszont azt mondja, oda kell figyelni, kit engedünk be, ki kap vízumot.

Az egyházmegye közgyűlésén Polgárdi Sándor esperes beszámolt a tavasz óta történt eseményekről, a májusi egyházmegyei találkozóról, presbiteri ülésekről, konferenciákról, Juhász Dénes a somlószőlős-kertai, Kovács Viktor az ajkai gyülekezetbe került lelkésznek, Béres László Pápán lett hitoktató, az esperest segítő lelkész. A zsinat üléséről Isó Dorottya esperes-helyettes és Szamosi Attila másodfelügyelő tájékoztattak. Az egyházmegye teológusai közül Ritzinger Péter első évfolyamos teológus mutatkozott be.