2012.11.20. 09:39
Újra a kalandozások kora következik?
Veszprém - A magyar középiskolások több mint fele szívesebben élne külföldön. Sokak szerint ez nem probléma, hiszen legalább annyira a fiatalok kalandvágya áll a tény mögött, mint a magyar munkaerőpiac és gazdaság helyzete.
Mások szerint a nagyarányú kivándorlás súlyos demográfiai gondokat fog okozni pár évtizeden belül.
E sorok írója még bizonytalan a kérdéssel kapcsolatban, sokáig a hűséges magyar elveit vallotta - most, miután kiszemelt egyetemi képzését csak egy jelentős összeg ellenében végezhetné el -, megingott. De azért mentegetőzik: könnyű elcsábulni a nyugati országok magasabb fizetéseit és életszínvonalát látva, főleg, ha már az egyetemi felvétel is csak külföldön sikerülhet. A magyar érettségizők kedvelt célpontjai Ausztria, Németország, Dánia és Hollandia, ahol tanulmányaik mellett munkát is vállalhatnak. De ez sem jelent megoldást, hiszen a legtöbb egyetem megfizethetetlen egy magyar diák számára, az ösztöndíj pedig kevesek kiváltsága. Itthon sorra szüntetik meg az államilag támogatott egyetemi szakokat, a közgazdasági és a jogi kar után most a kommunikáció és a bölcsész kerül guillotine alá. Külföldre mennénk. Kérdés persze, meddig áll nyitva például az EU egyetemeinek kapuja, és mikor sóhajtanak fel újra valahogy így: "A magyarok felvételi papírjaitól ments meg, Uram, minket!" És kérdés, hogy otthont találunk-e más országban, ha magyarnak születtünk.
Csabai Máté,
Vetési Albert Gimnázium,
Veszprém
