Az ország Atom Antija - Serlegeit, érmeit "eldugta" a lakásban

Atom Antinak hívta az egész ország, mert paksi judózóként nyert olimpiai aranyérmet. Büszkén meséli, hogy ma is sportol: például a városi kosárlabda-bajnokságban a legjobb négy közé jutottak a Judoplasztika nevű csapattal.

- Igyekszem mindenhová elmenni, ahol szívesen látnak - mondta Kovács Antal, aki a paksi atomerőmű közgazdásza, a helyi sportegyesület elnöke és egyáltalán nem véletlenül a padragkúti tornaterem átadási ünnepségének díszvendége volt. 

- Nem lehet elégszer hangsúlyozni: jó dolog sportolni, ezt pontosan tudom, hiszen egész eddigi életemet meghatározta ez az elfoglaltság. Ráadásul rengeteg pozitív hozadéka van.

Amikor arról kérdezem, hogy mi mindent csinál, hosszasan sorolja feladatait. Sőt elárulja: a napokban doktorál. Látod, sport nélkül ennyi mindenre biztosan nem lenne erőm.

- Az én időmben még kevesen tanultunk, ma pedig alig van olyan judos, aki ne járna főiskolára  idézi fel a siker éveit.  Az ok egyszerű: óriási forráshiánnyal küzd az élsport, ez erkölcsileg és anyagilag is igaz. Szerintem elértünk a mélypontra, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy új pályára állítsuk a sportot.

- Például az olimpiai rendezés megpályázásával? - faggatom.

- Én lennék a világon a legboldogabb, ha egyszer Budapest lehetne a házigazda - érvel lelkesen. - Egyébként is a barátaim szerint javíthatatlan optimista vagyok, de: olyan most a hazai ötkarikás játékokról beszélni, mintha valaki a nyomornegyedben arról álmodozna, hogy a legdrágább luxusautóra gyűjt.

Például, ha a 2020-as olimpia nálunk lenne, az ottani nyerő embereknek már régen sportolnia kellene. Ez azonban az előbb említett, elsősorban pénzügyi gondok miatt, nehezen működik.

Megemlítem az orvosokat, azt, hogy nem feltétlenül pénzkérdés az udvariasság, lelkiismeretesség, gondosság.

- Tökéletesen egyetértek a példával, hiszen a sportban is csak azért vagyunk még eredményesek, mert vannak hőseink - vágja rá felemelve kissé a hangját. 

- Olyan edzőkre is gondolok, akik minimálbérért a hétköznapjaikat az edzőteremben, a hétvégéket pedig a versenyeken töltik. És vannak persze fiatalok, akik szeretnének sikeresek lenni. Azért nem pontosan értem a jelenlegi helyzetet, mert pontosan kimutatható: a sportra fordított pénz három-négyszeresét hozza vissza a társadalom különböző területein.

A hősök mellé példaképek is kellenek, ugyanakkor éppen a másik barcelonai győző, Farkas Péter a rossz példa - jegyzem meg.

- Pétert nagyra tartottam és bíztam benne, hogy nem igaz az egész ügy. Viszont ha úgy történt, akkor szigorú büntetést érdemel - értékeli a csapattárs esetét.  Ugyanakkor van olyan szigorú következménye a dolognak, ami veszélyes. Ha ugyanis ezentúl valaki mondjuk figyelmetlenségből lekési az adófizetési határidőt, akkor elvonható tőle az olimpiai járadék. Sokaknak pedig ez ad stabilitást.

Arra is kiváncsi voltam, hogy hosszú pályafutásának díjai kikerülhetőek-e a lakásban.

- Az értékesebbeket tartjuk csak otthon, azokat is eldugva. Nem szeretném, ha a lányom és a fiam emiatt nyomás alatt élnének. Sportoljanak, az természetes, szeressék a mozgást, ez nagyon fontos. Az sem mellékes, hogy amilyen megpróbáltatásokat ki kell állni sportolóként, ahhoz képest a civil élet gondjai nem jelenthetnek akadályt. Ezért érdemes mindenképpen a sportot is választani - fejezte be Kovács Antal.

Hazánk első judós bajnoka

Kovács Antal Magyarország első judo olimpiai (Barcelona, 1992) és világbajnoka (Hamilton, 1993). Érdekesség, hogy Európa-bajnokságon csak ezüstéremig jutott, illetve többször volt harmadik helyezett.

A hat danos mester 1972. 05. 28-án született Pakson. Négy olimpián lépett tatamira, Atlantában ötödik helyen végzett, majd ezt követte a sydneyi szereplés és az athéni. Utóbbi helyszínen ő vihette a magyar csapat zászlóját. A Magyar Olimpiai Bizottság és még több sporttal kapcsolatos szervezet vezetőségének aktív tagja.

Hat évvel ezelőtt nősült, gimnáziumi szerelmét vette feleségül. Két gyermekük született, lányuk három és fél éves, fiuk kilenc hónapos.