Amikor az edző jegyet vesz a mérkőzésre

A négyes döntőt Kiskunfélegyházán tartották meg, az impozáns KÉSZ Arénában. Az ember azt gondolná, egy ilyen rangos esemény megrendezése öröm a helyieknek, akik szívüket, lelküket kiteszik majd, hogy megmutassák az ide érkezőknek, érdemes velük és a sportcsarnokukkal számolni bármely más sportesemény kapcsán is. Kiskunfélegyházán azonban kifejezetten rossz volt vendégeskedni. Az aréna személyzete azt a pofátlanságot is megengedte magának, hogy jegyet vásároltattak a veszprémiek szakvezetőjével, Madarász Jánossal, aki bele szeretett volna nézni a Veszprém–Csömör meccset megelőző elődöntőbe. A kiváló trénert nem engedték be a lelátóra, mondván, nincs jegye. Persze több se kellett az edzőnek, vásárolt magának és segítőjének egy belépőt, mert kíváncsi volt a Berettyóújfalu–Győri ETO elődöntő végkimenetelére.

Az újságíró sem járt jobban Kiskunfélegyházán. Hiába a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott akkreditáció, a sajtóigazolvány, bizony alig lehetett bejutni a csarnokba. Sajnos bent sem volt jobb a helyzet. A felkészületlen helyiek ide-oda küldözgettek a lelátók között, majd beültettek a győri szurkolók közé – akik egyébként nagyon kedvesek voltak. Jó lett volna egy konnektor a laptopnak, wifi hozzáférés az online közvetítés miatt, esetleg egy kisasztal, hogy ne a térdemre görnyedve kelljen gépelni, de mindenre azt a választ kaptam, hogy az nincs. Sőt, az egyik biztonsági ember felháborodva megjegyezte, hogy ők itt nem szoktak internetezni, dolgozni jöttek. No, ehhez kétség sem férhet. De ahhoz sem, hogy Kiskunfélegyháza bizony rossz választás volt a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről a négyes döntő lebonyolítását illetően. Rugalmatlan, udvariatlan, kellemetlen, pocsék vendéglátó volt. Még ha az ezüst nagyon szépen csillog a veszprémieknek, akkor is.