Hogy mondják lengyelül, szépen csillog az ezüst? - Így ünnepeltek a veszprémi szurkolók

Itt Kölnben rendkívül elfogadóak az emberek, napközben, a különös, fekete ruhás csoport békés felvonulására nem igen kapták fel a fejüket az emberek, pedig a fekete menyasszony, a bunkós botot szorongató szarvas agancsos férfi, vagy a Darth Waderre hajazó, félelmetes maszkban sétálgató, fekete köpenyes alak igencsak feltűnő jelenség volt.

A veszprémi drukkerek azonban kizökkentették megszokott hétköznapjaikból a németeket. Bár, a Balaton-közeléből érkező szurkolók korántsem tűntek olyan félelmetesnek, mint az előbb említettek, azonban a féktelen örömük, a közlékenységük, a lelkesedésük magával ragadta a helyieket.

Az elődöntő lefújása után leírhatatlan fieszta kezdődött. Hosszú percekig egymást ölelgették lapogatták a veszprémiek, akadt, aki elmorzsolt néhány könnycseppet is, aztán az aréna előtt folytatódott a csodálatos ünneplés. Felharsantak a jól ismert veszprémi indulók, szóltak a dobok, és a mosoly, a még mindig kicsit hitetlenkedő vigyorok egy pillanatra sem tűntek el az MVM szimpatizánsainak arcáról.

Mi tagadás, rengeteg sör, vagy ahogy itt Kölnben hívják, kölsch fogyott. És a nagy részét a veszprémiek fogyasztották el.

Az aréna előtti teret fél tíz után tudták csak bezárni, mert a piros mezesek képtelenek voltak elhagyni.

Az igazi buli viszont csak ezután következett. Az aréna közelében fekvő amerikai pubot megszállták a veszprémiek, annyian, hogy többen az utcára szorultak ki. Viszont a kint rekedtek nem estek kétségbe, egymás nyakába borulva, ugrálva énekelték a megszokott indulókat, zengett az utca a veszprémi rigmusoktól, és persze az örök rivális Szeged is szóba került – „Sose lesztek bajnokok” kántálás formájában.

A belvárosban is mindenütt boldog piros mezesekbe botlottunk. A veszprémiek törzsszurkolóinak vezére például a lengyel szimpatizánsokkal mulatott, közben pedig egy hatalmas dobot cipelt.

Egy Sopronból érkezett, de az MVM-ért szorító kisebb csoport is a leendő ellenfél, a Kielce szurkolóival próbált beszélgetni, azt szerették volna megtudni, hogy mondják lengyelül, hogy szépen csillog az ezüst is.

A metrószerű villamosra várva – itt ugyanis a villamos lemegy a föld alá is – is veszprémiekbe botlottunk, akik büszkén mutatták az arénából megszerzett csapat molinót. S amíg mi a szerzeményt csodáltuk, addig egy komótos hang a hátunk mögött csak annyit mondott: „Mi van Szeged?”. (Úgy tűnik, a Tisza-partiak cikizése néhány veszprémi számára életben tartó, egyfajta motivációs táplálék.)

A sétálóutcán pedig, ahol hömpölygött a tömeg, akadt egy veszprémi, aki igen bátran, ”Kiel is game over” feliratú pólóban grasszált. Néhány veszprémi pedig azzal szórakozott, hogy a Kiel mezes drukkerekkel találkozva vigyorogva odaszólt nekik: „Hajrá Veszprém!”.

Vasárnap délben a kölni Dómnál tartanak találkozót a kielcei és a veszprémi drukkerek, természetesen a veol.hu onnan sem hiányozhat, beszámolunk minden részletről.