Az államnál van a gazdaság beindításához szükséges pénz

Ahelyett, hogy megcsináltuk volna azokat a változtatásokat, amiknek eredményeként a következő évtizedben felzárkózhattunk volna az unió fejlettebb részéhez, és ellent tudtunk volna állni a világgazdaság kihívásainak, az Élj a mának! modellt választottuk - állította Csaba László a napokban. 

A közgazdász professzor szerint az ország gazdasága 2006 közepére kifulladt, a növekedést már csak külső hitelek pumpálása tartotta fenn. Ehhez különböző,  egymásra rakódó válságrétegek kapcsolódtak, amik hosszú idő alatt alakultak ki. Bizalmi válság alakult ki az emberek között, megrendült a közintézmények iránti bizalom, a legnagyobb problémák az értékrendben jelentkeztek. 

Csaba László a Tihanyi Bencés Apátság nagy múltú rendezvénysorozatán, a Tetőtéri estéken beszélt arról van-e kiút az ország gazdaságát, társadalmát átható válságból. A rövid válasza: van, de nehéz. A magyar társadalomban 2010 tavaszán eltúlzott várakozások fogalmazódtak meg a hatalomváltással kapcsolatban. A kétharmados kormányzás történelmi lehetőség, mert nagy rendszerekhez hozzá lehet nyúlni.

Csaba László szerint a kormány el is indult ebbe az irányba, de kiderült, hogy a kétharmad egyben akadályt is jelent azzal, hogy "mindenütt a mieink vannak". Mindig felmerült a kérdés, hogy ezzel kinek a tyúkszemére lépnek?! Szerinte ezért nem mertek érdemben hozzányúlni az önkormányzati rendszerhez, az egészségügyhöz és még sok minden máshoz.

Csaba László (jobbról) és a házigazda Korzenszky Richárd Perjel a tihanyi előadáson (Fotó: Győrffy Árpád)

Az elmúlt két év kormányzásának jelentős teljesítményeként értékeli, hogy az ország a víz felszínén tudott maradi, miközben mások elsüllyedtek. Ugyanakkor ha nem is vagyunk vizihullák, le vagyunk merevedve, hisz a gazdaság visszaesik, csökken a foglalkoztatás a magáncégeknél, a fiatalok elvándorlása erősödik - fogalmazott. Nem szabad elhinni azokat a szirénhangokat, hogy mi már tudjuk a megoldást, ugyanazt kell csinálni, amit korábban, csak ügyesebben. Ne higgyék el azt se, hogy ez itt már a magyar modell - figyelmeztetett. 

- Ha egy országban -1,3 százalék a gazdasági növekedés, én még várnék a győzelmi jelentésekkel, mondta. Az eddigiekre az egyik hónapról a másikra élés, a befolyó víz kilapátolása, a rögtönzések voltak a jellemzők. Szerinte az ország csak akkor jut előbbre, ha a gazdaság növekedésnek indul, mert egy növekvő gazdaságban lehet az állami pénzügyeket tartósan kiegyensúlyozni, a többféle igényt kielégíteni. A növekvő gazdaság teremti meg a belső piacot, ami lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások fejlesszenek és valódi helyekkel, ne vattaemberekkel bővítsék a foglalkoztatást. Szerinte a gazdaság növekedéséhez megfelelő értékrend, jogbiztonság, átláthatóság, jó minőségű kormányzás és tőke kell. Miből lehet pénz? A bankoktól nem nagyon számíthatunk rá, mert már most is úgy gondolják , hogy nálunk és a térségünkben túl sok hitelt helyeztek ki a tőkéjükhöz képest. Borítékolni lehet, hogy ott a következő években is szűkülni fog a bankhitel, ahol nem lesz növekedés - mondta. Csaba László szerint a növekedéshez szükséges pénz a hihetetlen módon túlterjeszkedett államnál van.

Ma az állami kiadások a teljes nemzeti terméknek közel felére tehetők, miközben a mi fejlettségi szintünkön körülbelül 40 százalékos állami részesedés lenne megfelelő. Amit ebből nem lehet finanszírozni, azt  valószínűleg nem is érdemes. Például nem biztos, hogy 80 milliárdért részecskegyorsítót kell építeni a debreceni egyetem számára, vagy az államnak sok százmilliárdért tőzsdén levő vállalatok részvényeit kell vásárolni.

- Szegény ország ne urizáljon! - figyelmeztetett. 

Szerinte évente legalább két százalékkal csökkenteni kellene az állam részesedést a költésből, amíg elérjük a megfelelő arányt, ahogy a szomszédjaink tették.- Ha ezt a 8-10 százalék kint maradna a vállalatoknál, akkor a mostani 16 százalékos beruházási arány fel tudna menni 24 százalékra, s abból már lenne növekedés.Amíg ez a pénz bemegy a nagy közösbe, és olyan rossz hatékonysággal működik mint jelenleg, addig ez a helyzet nem fog változni - állította a közgazdász professzor.