Fontosak a nemzetiségi hagyományok

Már az óvodában elkezdődik a nemzetiségi nyelv és kultúra megismertetése. József Annamária óvónőtől megtudtuk, hogy 2,5 éves kortól fogadják a gyerekeket. Jelenleg teljes létszámmal, 50 fővel működnek, két vegyes csoporttal. A helyieken kívül Csehbányáról és Farkasgyepűről érkeznek a gyerekek. Az önkormányzat tervezi egy bölcsődei csoport indítását is. A 120 éve alapított óvoda a megújuló energia program keretében felújított épületében tágas csoportszobák  és új vizesblokk szolgálja ki a gyerekeket. A nagy udvaron akár az összes gyerek is játszhat egyszerre. A nevelési program kiemelt része a német nemzetiségi oktatás.

Csekényi István polgármester az óvoda felújított épülete előtt
Fotó: Tisler Anna

– A gyerekek többsége az intézményben találkozik először a némettel – tudtuk meg. – Nincsenek külön hagyományőrző foglalkozások, együtt élünk a nyelvvel. Használjuk játék, étkezés közben, a napi teendőinkbe beépül. A gyerekek megszokják, majd mire iskolába kerülnek, megszeretik, felkeltjük az érdeklődésüket, és már könnyebben megy a tanulás.

Az óvoda teljes kihasználtsággal működik

Az iskolában minden ősszel megszervezik a Kulturwettbewerb elnevezésű megyei nemzetiségi találkozót, amelyen sváb nyelvből és a kultúra minden ágából több mint 500 gyermek részvételével mutatják be tudásukat a német nemzetiségi iskolák diákjai. A negyed százada zajló verseny elindítása Oszvald József nevéhez fűződik.

A hagyományőrzés fontos eseménye a községben a karácsonyhoz fűződő Krisztkindli-járás, tudtuk meg Staub Jánosné Marikától. A szereplőket minden évben az iskola diákjai közül választják ki, többnyire a felső tagozatosok közül. A kiválasztottak számára ez nagy öröm, de munkát is ad bőven. Az iskolai énektanár javasolja az énektudás alapján a szereplőket, majd a plébános dönt. Aki bekerült a csapatba, a sváb szöveget is meg kell tanulnia, és gyakorolni az énekeket. A gyerekek karácsony előtt járják a házakat, előadják a műsort, majd az éjféli misén is közreműködnek. A krisztkindlizés régi hagyomány a településen, amely az 1980-as években éledt újjá. A szereplőknek két garnitúra  hagyományőrző viseletet is készíttettek.

A község és a németországi Wiesthal partnerkapcsolata  negyed százada működik, amelynek ápolásán az elmúlt 33 évben  sokat dolgozott dr. Róth Mihály, Schneider József, Eich Mária és Oszvald József. Az ottani és a városlődi vegyeskar tagjai kezdték az együttműködést, amely partnertelepülési kapcsolattá alakult. Az oktatást és a kulturális programokat kiemelten támogatja a német nemzetiségi önkormányzat, elnöke Oszvald József.

A szép természeti környezetben fekvő községben jelentős az idegenforgalom is. Az Iglauer parkot a helyi önkormányzat és az országos német nemzetiségi önkormányzat üzemelteti. Az elnevezéssel a park építőjére, Iglauer Istvánra, a Városlődi Majolikagyár tulajdonosára emlékezik az utókor.  Iglauer István az 1920-as évek második felében építtette, majd  nyaralónak használta azt. A villa körül parkot létesített, amelybe betelepítette a Magyarországon megtalálható összes fenyőfajtát és egyéb, a Bakonyban honos növényeket. Jelenleg erdei iskolaként, turistaszálláshelyként működik, vezetője Krein Péter.

A község jellegzetessége, hogy a Torna patak szeli ketté, és mellette futnak a vasúti sínek is. A 22 hektár zöldterület, a közterületek virágai, a házak ablakaiban pompázó muskátlik jellegzetes hangulatot kölcsönöznek a településnek. A parkgondozás rengeteg munkát is ad a közfoglalkoztatottaknak. A község több éve részt vesz a Tiszta, virágos Veszprém megyéért versenyen, amelyen kategóriájában háromszor ért el harmadik helyezést. A cigány kisebbségi önkormányzat Horváth Iván vezetésével működik. A tagok lehetőségeikhez mérten támogatnak helyi rendezvényeket.  A köztéri szobrok állagának megőrzésére is gondot fordítanak. A katolikus templom mellett áll a világháborús hősök emlékműve. Az utókor március 23-án emlékezik meg az elesettekről és az áldozatokról.

A városlődi születésű Csekényi István 2006 óta a község polgármestere. Mint megtudtuk tőle, legfontosabb célkitűzése volt a nemzetiségi hagyományok ápolása, a katolikus templom és a műemlékek felújítása, a zöldterületek karbantartása, a belterületi utak  felújítása és a labdarúgócsapat újjáalakítása. Az elmúlt években hét buszváró épült, nyolc utat újítottak fel. Megújult az orvosi rendelő, a művelődési ház, valamint pályázaton nyert összegből az iskola, óvoda, és a hivatal épületére napkollektorokat szereltek, ami jelentős megtakarítást jelent. Ez a projekt a magyar kormány  és az Európai Fejlesztési Alap által meghirdetett pályázaton elnyert támogatás által valósulhatott meg. Legközelebbi nagyobb beruházásként a csapadékvíz-elvezetés, a közösségi konyha építése és a templomtér felújítása a kitűzött cél.

Csekényi István polgármester

A népi életet, a sváb otthont bemutató tájházat, a katolikus templomot, amelyet, lakossági adományból, egyházközségi és  önkormányzati összefogással 2007-ben újítottak fel, a turisták rendszeresen felkeresik. A Szent Mihály Arkangyal-templomban hétköznaponként is tart misét Simon Gábor plébános.  Az egyháznak saját – Pfeiferné Takács Hajnalka  iskolaigazgató, kántor és a Heimatklang dalkör karnagya által vezetett – kórusa  is van, amelynek tagjai minden szentmise végén elénekelnek egy német éneket.

A templomot a turisták is gyakran felkeresik

A község tavalyelőtt ünnepelte a sokszoros arany minősítésű Pergő Rozmaring tánccsoport fennállása ötvenedik évfordulóját. A Petres Ákos és Petresné Reiter Andrea által húsz éve vezetett csoport a német és magyar népi hagyományokat ápolja. A csoport gyakran kap meghívást a térség kulturális programjaira, falunapjaira. A község többszörös arany minősítésű, nagydíjas, nemzetközi hírű vegyeskara 2015-ben ünnepelte fennállása ötvenedik évfordulóját. A csoport karnagya Bankó Mónika. Idén ismét ünnepelnek, augusztusban, igaz, most nem fél, csupán negyed évszázadot. A Johanns Kapelle zenekar 25 éve őrzi a német zenei hagyományokat, a városlődi svábbálokon  és már határon túl is szórakoztatja az embereket  Az ünnepeken azok is részt vesznek, akik nem kötődnek a művészeti csoportokhoz, de magukénak érzik az általuk képviselt értékeket.

A hősi emlékműnél március 23-án megemlékezést tartanak

A helyi értékek gondozásán, megőrzésén a 2014-ben alakult értéktárbizottság tagjai dolgoznak eredményesen. Megyei értéktárba került fel a karthauzi kolostor és tárgyi emlékei, a Városlődön íródott Érdy-kódex és a Városlődi Kőedénygyár motívumai.