Lóháton portyáznak tízezer kilométert

- Nincs magasztosabb hivatás a haza szolgálatánál. Azt kérem az útra indulóktól, hogy szerezzenek barátokat a magyar nemzetnek azzal a virtussal és bámulatba ejtő teljesítménnyel, amit ők vállaltak és amit  biztosan teljesíteni is fognak - búcsúzott a Thuri-várban az önkéntes tartalékos huszároktól dr. Hende Csaba.

A honvédelmi miniszter köszöntőjében felidézte a régi huszárok hősiességét, bátor helytállását. - Ugyanolyan önfeláldozással és hősiességgel küzdöttek, mint ahogyan honvédeink ma is küzdenek és állják meg helyüket mindenütt, ahová az ország érdeke és az elöljáró jogos parancsa küldi őket - vont párhuzamot múlt és jelen között a miniszter, aki szerint a nyolc hónapon át tartó, 10 ezer kilométeres út egyik legfontosabb célja, hogy a nemzet újra felfedezze a maga számára a honvéd hivatást, hiszen Csepin Péter és Bakó Sándor is önkéntes műveleti tartalékosként vágott neki a Skandináviát és az egész Baltikumot bejáró utazásnak. A hagyományos huszárviseletben lovagló "bakonyi poroszkálókat" egy darabon elkísérte útjára Ádám Barnabás ezredes, az MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka is. Ez a tett a miniszter szerint azt szimbolizálja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és tartalékos katonái egyenjogúak és bajtársai egymásnak.

A Várpalotától és Magyarországtól búcsúzó Csepin Pétert és Bakó Sándort méltatta Talabér Márta, a település polgármestere is.  A város nagyra becsüli és értékeli Csepin Péter és a Bakonyi Poroszkálók 14 országban eddig megtett mintegy 40 ezer kilométernyi útját és a történelmi hagyományok ápolása terén végzett tevékenységet. Kitartás, elszántság és kellő akaraterő szükségeltetik a mostani úthoz is  köszöntötte a két férfit a polgármester.
 
A Katona János alezredes vezette MH Légierő Zenekar, valamint Kátai Zoltán lantművész, énekmondó műsorát követően a katonai gyakorlóból hagyományos huszáregyenruhába öltözött Csepin Péter és Bakó Sándor átvette a menetparancsot a honvédelmi minisztertől, majd  a honvéd díszegység lovasainak társaságában nekivágtak a nagy útnak.

Az északi portya kapcsán Csepin Péter a Napló kérdésére elmondta, a huszárhagyományokat ápoló út során a korabeli hadiutazókat idézve Szlovákián, Lengyelországon és Németországon át jutnak el Dániába, majd Norvégiába. Onnan Svédországon és Finnországon keresztül, Észtországon, Lettországon és Litvánián át, 10 ezer kilométer megtétele után térnek vissza Magyarországra, a tervek szerint december elején. 

A portya indulásának alkalmából egyébként kétnapos, a magyar könnyűlovasság megismertetését célzó konferenciának is otthont adott a Thuri-vár. A pénteki nyitónapon Csiki István történész Szent László lovagkirályról beszélt, dr. Somogyi Győző Kossuth-díjas művész a távolsági lovas hadműveleteket mutatta be, míg Soós Péter százados, a hadtörténeti intézet muzeológusa a Huszárfegyverek a gépi háborúkban címmel tartott érdekfeszítő előadást a vár Thuri Termében az érdeklődőknek.

Már a címe miatt is érdekes volt dr. Zachar Péter történész A huszár mint hungarikum, illetve Zsolnai Gábor veterán katona Francia zászló alatt címre keresztelt előadása, ahogy a Magyar bajusz című dokumentumfilm bemutatója is.
 
Szombaton délelőtt a már említett Ádám Barnabás ezredes, a nemzeti honvéd díszegység parancsnoka beszélt részletesen a 2010-es nemzetközi huszárportyáról, de a török janicsárokról, valamint a keleti és nyugati lovas műveltségről is hallhattak a vendégek a Thuri-várban tartott tanácskozáson.  



- Az élet fő mozgatórugója nem a gazdasági növekedés. Fontosabb az értékteremtés, s hogy egy másfajta környezetben nőnek fel a gyermekeim. Vallom, lóháton sokkal többet látni a minket körülvevő gyönyörű világból, mint az autó volánja mögül  nyilatkozta márciusban a Naplónak Csepin Péter.