Rendhagyó író-olvasó találkozó

A Felvidéki napok rendezvénysorozat egyik kiemelt eseményének moderátora Mányoki Endre rövid előadást tartott, majd bemutatta a jelenlévő irodalmárokat.

A nyelv egy mindenkire kiterjedő, zárt, tartalomközvetítő, konzervatív rendszer: utóbbi tulajdonsága teszi lehetővé, hogy hosszú távon megértsük egymást, fogalmazott a szerkesztő-kritikus. Szerinte ezzel szemben az irodalom nem tartalomközvetítő rendszer, s a nyelv szabályai is gyakran felfüggesztődnek benne. Az írók és költők elsősorban anyagként használják a nyelvet, amelyből formát teremtenek, mondta, majd hozzáfűzte, az ekképp létrejövő műalkotás értelme, hogy létezésünket a teremtés gesztusával bizonyítsuk.

(Fotó: Gáspár Gábor)

A jelenlévő felvidéki írók és költők minden korosztályt képviseltek. Tőzsér Árpádról úgy fogalmazott, újabb és újabb értelmezési pozíciókba hozza magát költeményeiben. Grendel Lajos nem centralizálja a szövegeit, hanem új szövegtereket hoz létre, míg Varga Imre költészete a létezés kérdéseit, valamint ennek megragadásának dilemmáit járja körül. Hizsnyai Zoltán műveiben egy szenvedéllyel átitatott világban találja magát az olvasó, Németh Zoltán pedig az emberi magatartás középpontba helyezésével egy materiálisabb viszonyt teremt. Csehy Zoltánról elmondta, a klasszikus formákat parafrazeálja, s ezzel gyakran szabad verssé alakítja műveit.

Az irodalmi délután második részében egy naplótöredék mellett verseikből olvastak fel a szerzők. A játékos, ironikus, kedélyes, néhol pedig kifejezetten önreflexív költemények rendkívül szórakoztatónak bizonyultak, nyelvi leleményeikkel, témaválasztásukkal vagy éppen megfogalmazásmódjukkal nemegyszer megnevettették a közönséget a kiváló hangulatú irodalmi délutánon.