Káli 8-as Biciklivel

Igaz, a közutakon nagyobb figyelemre van szükség, lehetnek olyan szakaszok is, ahol esetleg néhány száz méteren tolni kell a kerékpárokat. De ha felkészülünk az ilyen kihívásokra, ezek a helyzetek is inkább a szép emlékeket bővítik majd később.

Az alábbi leírással a megye talán legszebb kerékpáros túraútvonalát szeretném ajánlani, amit hívjunk csak egyszerűen Káli 8-asnak. A túra fővonala két egymásba kapcsolódó körből áll, amiket különböző kitérőkkel variálni is lehet. A két kör találkozópontja a Káli-medence szívében lévő Köveskál község. Az innen induló északkeleti kört Köveskál, Monoszló és Balatonhenye alkotja, ez a kisebbik fele a teljes túrának. Kitérők nélkül mintegy 13 kilométeres, a szintkülönbség 160 és 230 méter között változik, igaz, többször is. Az összes emelkedés, lejtés 160 méter, a legmeredekebb szakasz 9 százalékos. Ha a Hegyestűre is felmegyünk, akkor további 2,2 kilométert és 80 méter pluszemelkedőt hozzáadhatunk. (Ha a csúcsra is felsétálunk, az újabb 40 méter emelkedés.)

A 8-as másik felét alkotó délnyugati kör kicsit nagyobb és változatosabb. Köveskál mellett ez Szentbékkállát, Mindszentkállát, Salföldet, Kékkutat és Kővágóörsöt kapcsolja össze. Az alapszakasz mintegy 25 kilométeres, a szintkülönbség 125 és 180 méter között hullámzik, az összes emelkedés, illetve lejtés 225 méter, a legmeredekebb emelkedő 8,6 százalékos. Ha az esetleges kitérőket is hozzávesszük, akkor további nyolc kilométerrel bővíthetjük.

A túrára az útvonal bármelyik pontjáról elindulhatunk, hisz a végén ugyanoda térünk vissza. Ha valaki nem teljesen biztos abban, hogy kellemes hangulatban meg tudja csinálni majd az egészet, akkor praktikus, ha Köveskálról indul, mert itt még az egyik kör megtétele után van lehetőség a folytatásra, de akár a befejezésre is. A falu közepén, valahol a gyönyörűen felújított Mosó közelében biztonságosan lerakhatjuk az autónkat, ha azzal vittük a kerékpárokat.

Az indulási irányt próbáljuk úgy megválasztani, hogy a lehető legnagyobb szakaszon kapjuk háttal a napot, mert akkor sokkal szebb látványban lesz részünk. Most induljunk először a rövidebb útvonalra, az északkeleti körre Monoszló felé. Az út  első három kilométeres szakaszát a Tapolca–Zánka úton tesszük meg keleti irányba, majd a monoszlói bekötőúton folytatjuk a biciklizést. Közben, ha elég erőt érzünk magunkban, tehetünk egy kitérőt a Hegyestűre. A platóig 1,1 kilométeres távolság során 80 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk. Persze le is szállhatunk közben a bicikliről. A félig elbányászott hegycsúcs látványa és a szép kilátás kárpótol bennünket a fáradságért. A panoráma a kora reggeli órákban a legszebb. Igaz, ekkor még nincs nyitva a pénztár, így kénytelenek leszünk ingyen gyönyörködni a természetben.

A hegytől továbbhaladva a környék egyik legcsendesebb falujába, Monoszlóra érünk. A falu túlsó végén találjuk a református templomot a román kori kapuzattal, bent pedig egy nagyon szép hangvetőt láthatunk a szószék felett – ez persze már későbbi. Innen egy nyugati irányba induló földúton megyünk tovább Balatonhenye felé. Monoszló után egy kilométerrel egy réten északnak fordulunk, majd a tsz-major után nem sokkal ismét nyugatnak, hogy beérjünk Henyére. A tájékozódáshoz a legbiztosabb megoldás, ha a henyei református templom szürke, szögletes tornyához szabjuk az irányt, követve az utak vonalát. Bár a százéves templom nagyon leromlott állapotban van, érdemes megkérni a közelben lakó gondnokot, hogy mutassa meg belülről is. Több szép régi házat is láthatunk az apró községben.

Balatonhenyéről aszfaltozott úton, szőlőhegyek és rétek között térünk vissza Köveskálra. A faluban igény esetén cukrászdát, kocsmát, büfét, éttermet egyaránt találunk.

A 8-as második felét kezdjük Szentbékkálla felé a tapolcai úton elindulva, majd a községhez lekanyarodva. A faluban több érdekes, díszes homlokzatú régi házat és egy, a 18. században épített, szép freskókkal díszített barokk katolikus templomot láthatunk. Itt is nagy választék van a vendéglátóhelyekből. Az igazi érdekesség a falutól egy kilométerre nyugatra lévő kőtenger, ami a legnagyobb, leglátványosabb a Káli-medencében lévő társai közül. A Jókai utca végén lévő temetőtől egy gondozott földúton közelíthetjük meg.

A kőtengertől Mindszentkálla felé megyünk tovább. Az út első szakasza zúzott köves, majd rátérünk a Szentbékkállát Mindszentkállával összekötő közútra. Mindszentkállára érve balra fordulunk, és a falun át visszamegyünk a Káli-medence belseje felé. (De tehetünk egy egy kilométeres kitérőt északra is a szőlők közötti úton az itteni kőtengerhez.)

A faluban is több út menti keresztet láthatunk, de talán a legszebb a bekötőút és a tapolcai út elágazójában van. Ha éppen vasárnap délelőtt túráznánk, a kékkúti elágazótól érdemes egy 3,6 kilométeres kitérőt tenni a Káptalantóti határában lévő Liliomkert piachoz. A hatalmas nyüzsgés, a sok érdekes termék miatt kellemes színfoltja lehet a kirándulásnak.

Visszatérve az eredeti irányba, a következő megállónk Salföld, a medence egyik leghangulatosabb községe lesz. A falu előtt elhaladunk a nemzeti park majorja mellett, a község déli végén pedig egy újabb kőtengert találunk. A falunak erről a végéről, a temető mellett elhaladva közelíthetjük meg az erdő közepén álló Pálos-kolostorromot. Ha erőnk, időnk engedi, mindenképpen tegyük meg a négy kilométeres kitérőt. Az erdei út többnyire jól járható, de száraz időben néha a Szaharában érezhetjük magunkat, úgy elsüllyedhet a biciklink kereke a laza homokban.

Visszafelé érdemes másik utcán menni, hogy még több szép házat láthassunk, és érdemes megkerülni a majort is a nyugati oldala mellett végigmenő jó állapotú földúton. Amikor erről kiérünk a műútra, nyomban menjünk is át rajta, és egy újabb rövid földúton folytassuk az utat Kékkútra. A falu nyugati szélén találjuk az egyik régi házban kialakított tájházat, a túlsó szélén pedig megtölthetjük kulacsunkat az ásványvízüzem mellett lévő kútnál. Kővágóörs határában egy újabb, szépen helyreállított mosóházat nézhetünk meg. A faluban több szép templom, nemesi kúria mellett az ország első Cseh Tamás utcáját is felkereshetjük.

A falu keleti szélén érdemes megnézni a Kis-Hegyestűhöz vezető út mellett húzódó kőtengert. A Köveskálra vezető út felénél is tegyünk egy gyalogos kitérőt az úttól balra, egy kis domb tetején álló furcsa alakokhoz. Veszprémi Imre Emberi komédia című szoborcsoportjától szép kilátás nyílik a medencére. Búcsúlátványnak is kiváló, hisz már csak egy kis szakasz maradt hátra a túránkból a végállomásig, Köveskálig.