Örmény hősök az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban

Nagy Piroska köszöntötte az egybegyűlteket, majd a ceremónia nyitó akkordjaként az MH 54. Radarezred katonai tiszteletadása szolgált, ezután pedig Horváth Imre,  a TIT Váci Mihály Irodalmi színpad tagja előadásában hallhattuk az immáron a dicső nap meghatározó részévé vált Nemzeti dalt, megidézve ezzel a szabadságharc hangulatát.

„A forradalom azt jelenti, hogy komolyan vesszük magunkat. A forradalom lényege a kezdet és nem a vég. A forradalom szabadság. A forradalom testvériség. A forradalom egyenlőség. A forradalom azt jelenti, hogy távlatokat nyitottunk magunknak és másoknak. Március tizenötödike a siker, a győzelem ünnepe, amit jó ünnepelni.”  – Kilián László, a Művészetek Háza igazgatóhelyettese megindító beszédet tartott arról, mit is kellene, hogy jelentsen számunka március tizenötödike.

Mi lehet az oka, hogy két örmény származású ember becsületet szerzett a magyar népnek? Lázár Vilmos és Kiss Ernő, aki a tizenhárom aradi vértanú között mártírhalált halt, győzelmeivel, katonai helytállásával érdemelte ki, hogy hősként tiszteljük. Lázár Vilmos és Kiss Ernő, akárcsak honfitársaik, a hazáért küzdött és egy pillanatra sem gondolt a halálra vagy a bukásra.

Magyarország örmény polgárai, akik lélekszámukat és erejüket meghaladó mértékben támogatták a magyar nemzet küzdelmét, megérdemelték, hogy méltó módon emlékezzenek rájuk. Az ünnepi beszédek után koszorúzással tették tiszteletüket az aradi vértanúk emlékére állított emlékmű és bronz emléktábla előtt a város vezetői, a civil szervezetek, valamint magánszemélyek.

Az ünnepi megemlékezés a Veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, az Örmény Kulturális Alapítvány, a Veszprémi Lengyel, illetve Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében valósult meg. A díszőrséget és a katonai tiszteletadást az MH 54. Radarezred biztosította.