A Jutasi lakótelep története

Számos érdekességet tudhattak meg a részvevők Jákói Bernadett helytörténeti kutatótól, aki a Jutasi úti lakótelep történetét helytörténeti szemmel elevenítette fel előadásában. Megtudtuk, hogy a Jutasi utat már az első hiteles, 1740-ben készített térképen jelezték, ahogyan az 1860-as évekbeli, katonai felmérési térképeken is ott volt a nyomvonala. Egy 1960-as évek eleji régészeti feltárás során ősi településnyomokat fedeztek fel, vagyis már őskortól lakott terület volt.

Jákói Bernadett helytörténeti kutató a Jutasi lakótelep történetét mesélte el a hallgatóságnak
Fotó: Szám Dorottya

A Jutasi út  ami kezdetben a mai  Aranyos völgyi   útvonalon haladt,  a középkori kereskedők útjaként is szolgált,  ezen át jutottak el a piactérre, így gyakorta emlegették Aranyosvölgyi útként is.

A vasút létrejöttével nyerte el jelenlegi nyomvonalát. A jelenlegi lakótelep területét sokáig mezőgazdasági célra hasznosították, erről az 1927-es Tóvári-térkép is árulkodik. Már az első világháború előtt felmerült a városvezetőkben az igény, hogy összekössék Veszprém belvárosát a Jutassal, amivel északi irányban gondolták bővíteni és fejleszteni  a várost. A honvédségi beépítés – a belvárosra  vezető vasút és a Jutasra vezető út közötti területen –az 1960-as évek elején indult el, ekkor már konkrét rendezési tervek voltak születőben a lakótelep  kialakítására. Egy 1966-es maketten például jól látszik, hogy három darab tizennyolc, és egy darab huszonnégy emeletes toronyházat is fel akartak építeni a területen egy körgarázzsal együtt. Sőt, a Jutasi út nyugati oldalára egy 1400 férőhelyes kórházat, illetve szabadidőközpontot terveztek. A grandiózus tervek végül előre nem várt költségvetés és módosított tervezés miatt nem valósultak meg – tudtuk meg az előadótól, aki a Napló egykor megjelent híreiből és a Levéltár fényképeiből vetített.

A VMK helytörténeti előadás-sorozatának következő rendezvényén Nagy Szabolcs, az MNL Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa fog mesélni a veszprémi lakótelep építési hullámról.