Szemethy László előadása

2018.06.15. 14:00

Vadgazdálkodás a Balaton térségében: előre kell gondolkodni

A vadászathoz kapcsolódó jó minőségű infrastruktúra (vadászházak, utak, terepjárók) nagyobb kihasználásában benne rejlik a turizmus fejlesztésének lehetősége.

Molnár Sándor

A vadhús prémium termék, ha megtanuljuk, hogyan dolgozzuk fel és adjuk el, akkor az szép megélhetést biztosít – vélekedik Szemethy László.

Szemethy László egyetemi docens Fotó: Penovác Károly / Napló

Nem szabad túlzottan leegyszerűsíteni az ügyet

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. régiós természetvédelmi konferenciáján a fenntartható vadgazdálkodásról tartott előadást Szemethy László egyetemi docens. A Pécsi Tudományegyetem Élelmiszer-gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetének igazgatója elmondta, ha a fenntarthatóságról beszélünk, az egyik alapprobléma az, hogy nem szabad túlzottan leegyszerűsíteni az ügyet.

A percemberkékre jellemző gondolkodás a bajunk

A vadgazdálkodás, a vadászat kapcsán azt tapasztalta, hogy leggyakrabban sémákban gondolkodnak a közös és rendszerben való gondolkodás helyett az emberek. Kiemelte, hogy a vad természeti erőforrás, ezért a vadgazdálkodás esetében tartamos (fenntartható) gazdálkodásra van szükség, hogy mi is megéljünk belőle, és az unokáinknak is jusson majd vad. A percemberkékre jellemző gondolkodás a bajunk, azaz, hogy nem vagyunk képesek ökológiai idő-tér léptékben gondolkodni. Mindig csak az aktuális vagy múltbeli problémákkal foglalkozunk, nem a jövővel és nem olyan időléptékben, ahogy a folyamatok zajlanak. A vad tipikusan ilyen probléma, hiszen fő élőhelye az erdő, ahol a folyamatok évszázados léptékekben működnek, ezért arra kell törekednünk, hogy hosszú távon gondolkodjunk – hangsúlyozta az előadó.

A Balaton környékéről elmondta, hogy vadgazdálkodás szempontjából azért van kiemelt jelentősége a területnek, mert az ország öt legfontosabb nagyvadas megyéjéből (Vas, Baranya, Somogy, Veszprém, Zala) három itt van, és a legnagyobb vadgazdálkodók is ezen a környéken működnek.

Fenntartható vadgazdálkodásra van szükség, hogy mi is megéljünk belőle, és az unokáinknak is jusson majd vad Fotó: Kalmár Lajos Gábor

Változtatni kell a fenntarthatóság érdekében

Az aranysakál kapcsán megjegyezte, hogy egy őshonos faj, amely folyamatosan visszatér az országba. A kérdés az, hogy miért? Miért pont most és miért ilyen tempóban? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. A miértekre kell megkeresni a választ, mert az okokat tudjuk kezelni – fogalmazott. A ’90-es évek elején jelentek meg a Dráva mentén, és azóta robbanásszerűen nőtt a jelenlétük. A nyolc-tizenkét kilogrammos nádifarkas az erdős területekre költözött be, mert valami történt. Nem tudjuk, hogy mi, mert a régi tudásunk nem jó, mert nem talált rá magyarázatot. Új tudásra van szükség, és változtatni kell a fenntarthatóság érdekében, hiszen az aranysakálok állománya tovább növekszik a jövőben.

A vaddisznóról elmondta, hogy nagyon sikeres faj, ezért van sok baj is vele. A kocák vemhesülése előre tolódott 10 hónapos korukra, és az utódszámok is elérhetik a 8-12 egyedet, ezért intenzívebb beavatkozásra van szükség. A vaddisznóra természeti erőforrásként kell tekinteni, amelynek jobb a húsa, mint a marhának, ezért értékként kellene kezelni.

Az okokat az erdőben kell keresni

Szemethy László beszélt arról is, hogy a vad az ökoszisztéma természetes és szükséges része. Az erdeink azért ilyenek, mert ilyenre rágja őket a vad, azaz szabályozza az erdők összetételét. A cserjésedés folyamatának visszaszorításában nagy szerepe van az állatok rágásának, hiszen ingyen napszámosként tevékenykednek. Ökoszisztéma-szolgáltatásként szelektív rágásukkal akadályozzák például az akác terjeszkedését is, amely nagyon jó takarmány a számukra. A vad elsődleges élőhelye az erdő, amely eltartja őket, ezért, ha valami történik a nagyobb fajokkal, akkor az okokat az erdőben kell keresni – hangsúlyozta az egyetemi docens.

Ki a felelős, ha a vaddisznók megjelennek a lakott területeken?

Az erdőtelepítésekről elmondta, hogy ezekkel olyan új élőhelyeket hozunk létre, amelyek nagy területeket nyitnak meg a vad előtt, ezért az állomány tovább növekszik majd, és terjeszkedik is a tájléptékű beavatkozás hatására. A vaddisznók megjelennek a lakott területeken és az üdülőzónákban, feltúrják a veteményeskertet, vagy szétrágjak az öntözőrendszert a benne lévő víz miatt. Ki a felelős ezért és mi lenne a megoldás? A megoldás az, hogy előre kell gondolkodni, proaktívvá kell válni, és megpróbálni elkerülni a problémákat – tanácsolta az előadó.

Nem tudják, hogy hogyan kell viselkedni az erdőben

Az ökoturizmus is veszélyforrás lehet, mert vannak emberek, akik nem tudják, hogy hogyan kell viselkedni az erdőben. Ugyanolyan szolgáltatásokat várnak el, mint otthon. Ehhez képest a vadászturizmus sokkal közelebb van a szelíd turizmushoz, amely a legkisebb hatással van a természetre. Szemethy László a turizmus fejlesztésének lehetőségeként megemlítette a jó infrastruktúrával rendelkező vadászházak nagyobb kihasználtságát. A vadhússal kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az prémium termék. Ha megtanuljuk, hogyan dolgozzuk fel és adjuk el, akkor az szép megélhetést biztosít.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!