Totális szakadás történt a gáton

A vádlott, aki a hidrát gyártási divízió igazgatója, felolvasta vallomását, amiben szerepelt, hogy a katasztrófát megelőzően volt egy áramszünet, ezért leálltak a szivattyútelep gépei, majd újra bekapcsoltak. Az első újraindítás idejét a szakértő nem a nyári, hanem a gép által mutatottak alapján jelezte, ami viszont téli időszámításra volt állítva alapból, így a szivattyúházban a vész. max jelzést nem észlelhettek 74 perccel korábban. (A vádiratban az szerepel, hogy a szivattyú a gátszakadás előtt 10 óra 56 perckor úgynevezett vész max. jelzést adott le, de a kezelő nem értesítette a diszpécsert.) A katasztrófa bekövetkezte után volt egy újabb, jóval hosszabb áramszünet is.

Három és fél órás vallomásában kitért arra is, hogy a vész. max jelzés nem a katasztrófa lehetséges bekövetkeztére utal, hanem arra, hogy a szivattyúk 87 százalékkal működnek, ilyen jelzést korábban is adott le a rendszer. Az igazgató részletesen ismertette a gyártási technológia folyamatát, és beszélt arról is, hogy többek között az ő munkája miatt sikerült tavaly tavasszal áttérni a száraztechnológiára, aminek előkészítését már 2010 októbere előtt megkezdték. A vallomás felolvasása közben beszélt arról is, hogy rémálmai vannak, szerinte a hatóságok nem foglalkoztak a valódi felelősök megkeresésével.

Nem ismerte el felelősségét és bűnösségét sem ő, sem az ügy nyolcadrendű vádlottja, L. László, aki középvezetőként a katasztrófa idején a hidrát gyártási üzem termelési vezetője volt. Dr. Szabó Györgyi tanácsvezető bíró ismertetette a vallomását, ami szerint a férfi a X/A. kazettán tartózkodott október 4-én,a déli órákban, ott tudta meg, hogy átszakadt a X-es kazetta gátja. A helyszínre sietett és azonnal hívta felettesét D. Józsefet és a műszakos diszpécsereket, hogy állítsák le a termelést. A gáton állva telefonon jelezte, hogy olyan katasztrófa történt, amire nem volt még példa az ország történetében. Ötven méteren szakad át a gátfal északnyugati része, a férfi úgy fogalmazott: nem gondoltam, hogy ilyen totális szakadás történt.

A vallomás szerint telefonon szólt a gyárba a diszpécsereknek, majd visszatérve a gyárba a környezetvédelmi felelősnek is, hogy értesítse a hatóságokat, mert a diszpécserek még nem végeztek azzal, inkább kétszer szóljanak, mint egyszer sem. A vádlott vallomása szerint egyébként az egyik diszpécser délután kettőkor hazament.

A nyomozó hatóság szerint felelősként L. László nem kezdeményezte egy olyan monitoringrendszer kiépítését a X-es tározónál, ami jelezte volna a gát állékonyságával kapcsolatos problémákat. Nem intézkedett, hogy a tározóban lévő vízmagasság az átlagos 4,5 méter helyett alacsonyabb legyen és nem gondoskodott az északi oldalon lévő csurgalékvíz-árok kitisztításáról, emiatt átázott az altalaj. A férfi írásbeli vallomása szerint előrejelző rendszerrel kapcsolatban nem volt ismerete, nem is volt előírva, mindössze a gát süllyedését kellett mérniük. Többször kezdeményezte a csurgalékvíz árok kitisztítását, de az volt a válasz, hogy nincs rá pénz.

Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 ember ellen, akik a Mal Zrt. jelenlegi felső és középvezetői, vagy alkalmazottai voltak.