Vörösiszap

2012.11.10. 13:50

Vörösiszap-per: problémás lehetett a kivitelezés ütemezése

Veszprém - Más módon zajlik le a gáttest stabilizálódás, ezért befolyásolhatja a gát állékonyságát az, hogy két ütemben készült el a X-es tározó.

Halmos György

Erről az az építőmérnök beszélt szombati tanúmeghallgatásán a Veszprémi Törvényszéken, aki a Mélyépterv vállalatnál, majd annak jogutódjánál dolgozott, feladata a X-es kazettához kapcsolódóan a mélyépítési feladatok tervezése, valamint a csurgalékvíz-árok megtervezése volt többek között. Azt hangoztatta, hogy a tervek megfeleltek az előírásoknak, tervezői felelősséget nem érez a katasztrófáért. Úgy fogalmazott, nem mindegy, hogy a Balti-tengeri szint feletti 216,5 méter magasságra tervezett gátat már 205 méteren elkezdik használni. A talajra így nem a teljes magasságú fal nehezedett, miközben az elhelyezett vörösiszap már áztatta a gát alatti talajt - tette hozzá.

A szakember elmondta, hogy a X-es kazettára vonatkozóan az Alutröszt szakemberei készítettek egy előtervet. A Mélyépterv feladata többek között az előmunkálati tervek elkészítése volt. Részletes geodéziai felmérést készült, illetve általános talajmechanikai szakvéleményt készítettek fúrások alapján. Úgy vélekedett, hogy a tározó szempontjából jobb helyszín lett volna a salaktér és a szomszédos kazetták közötti, úgynevezett köztes terület, de számukra egyértelműen a későbbi területet javasolta a timföldgyár. A köztes területen kisebb tározót lehetett volna építeni, azonban azt könnyebb üzemeltetni - indokolta. Hozzátette, hogy a jelenlegi terület is alkalmas volt a tározó létesítésére, szakmailag semmi nem zárta ki azt. A mérnök szólt arról is, hogy a X-es tározó oldalainak – az északit kivéve – biztonsági tényezője meghaladta a 1,5-ös biztonsági tényezőt, sőt elképzelhető, hogy a 2-es értéket is. Az északi oldalé kisebb másfeles volt, de hangsúlyozta az is megfelelt a szabványnak.

Több évtizedes szakmai tapasztalatára hivatkozva azt válaszolta, hogy a talaj szerkezetét nem változtatta meg a vörösiszap lúgtartalma, a mérések alapján a többi kazetta alatt is hasonló talajszerkezet volt, mint a 2010. október 4-én kiszakadt X-es tározó alatt. Ügyészi kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szivattyúház úgynevezett vész. max jelzése rendkívüli állapotot jelent, a helyzet elhárításáról azonnal intézkedni kell. Hozzátette a tanú azt is, hogy ez jelezheti akár a gátfal átszakadását is, akár környezetszennyezési rizikót is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy szakmai tapasztalatai és tudása alapján fogalmazta meg véleményét, a Mal Zrt. által alkalmazott rendszerről nincs tudomása. A szivattyúk és az úgynevezett csurgalékvíz-árok vízelvezetési képességéről, karbantartásának fontosságáról hosszan kérdezték a tanút. Beszélt arról is, hogy a vész maxi jelzés nem jelenti azonnal katasztrófa bekövetkeztét, ha egy nap alatt, de legfeljebb egy héten belül elhárítják a problémát. Ha egy hét után sincs megoldás, akkor kialakulhat a vis maior helyzet.
A per november 26. és 30. között újabb szakértők meghallgatásával folytatódik.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a többi között közveszélyokozás miatt a timföldgyár vezetői, egyes alkalmazottjai ellen indított büntetőper.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!