Luca napi szokások

E nap szokásai nem köthetőek Szent Lúciához. A néphitben előforduló Luca gonoszkodó, rontó, büntető, kitalált lény. Napjához tilalmak kapcsolódnak, tilos fonni, kenyeret sütni, mosni, kölcsön adni, mert az elvitt dolgok mind a boszorkányok kezére kerülhetnek. Nem volt szabad varrni sem, mert ezzel a háziasszony bevarrja a "tikok monyát". Ezen a gonoszjáró napon a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek és "tevékenykednek", s bosszúságot okozhatnak az embereknek, állatoknak, ennek elkerülésére fokhagymával kell kenni az ajtó, ablak félfákat. A rontások ellen célszerű söprűket az ajtó elé keresztbe tenni, őrizni, nehogy a boszorkák használni tudják.

Volek Tünde (középen) Bujdos Bencének, Pöczön Richárdnak, Varga Jenőnek, Lájer Annának és tanuló társaiknak magyarázza a gyertyakészítés fortélyait

Luca napján kell hozzálátni kilenc fából a Lucaszék készítéséhez. Ha erre az alkalmatosságra a karácsony éjféli szentmisén a gazda feláll, megláthatja a boszorkányokat, azok könnyen felismerhetőek, mert ilyenkor szarvat növesztenek, és szájukból lángot lövellnek.
Legnépszerűbb népi szokás a férj jövendölés, ennek több formája van, például, "Ha Luca napon a hajadon a disznóólhoz megy, s abba egy jó nagyot belerúg, ilyenkor ahányat röffent a disznó, annyi esztendő múlva kötik be a lány fejét." Ki tudná felsorolni a tömérdek népszokást? Angermayer Judit, a múzeum vezetője, néprajzos pedagógus megpróbálta, érdekes, tartalmas előadást tartott.

Ismertette Szent Lúcia történetét is. Mesélt más nemzetek Luca-, Lúcia napi szokásairól, hagyományairól, még a Santa Lúcia dal is felcsendült, ez a dal hozzá tartozik az olasz népi szokásokhoz. A Lúcia név a lux szóból ered, fényességet jelent, s mivel ez a téli napforduló napja, ekkor legrövidebb a nappal, hogy elegendő fény legyen az otthonokban a hosszú éjszakás napokon, kigyúlhassanak a fények, a jelenlévők Volek Tünde porcelánfestő irányításával mártogató, öntő és csavaró technikával gyertyát készítettek.