Csak a trópusi fajta denevérek vérszívók

Volt egy őrült éjszaka is április 5-én, amely a Drakula Mar(athon) címet kapta - ezt ugyan nem a zirci intézmény szervezte, csupán érdekességként említi meg H. dr. Harmat Beáta, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum osztályvezetője. Mielőtt azonban bárkiben tévhit alakulna ki a vámpíros kitérőt követően, a munkatárs leszögezi: a denevéreknek csak a trópusi fajaik között vannak vérszívók, az európaiak kizárólag rovarokkal táplálkoznak. A gyakran használt bőregér elnevezés is helytelen, mert semmi közük nincs az egerekhez és a többi rágcsálóhoz teszi hozzá, miképpen azt is, hogy a madarakhoz olyan szempontból jobban hasonlítanak, hogy téli és nyári szálláshelyeik közt nagy távolságokat tehetnek meg.

Fehérszélű törpedenevér. A repülő emlősök minden hazai faja védett (Fotó: Paulovics Péter)

A tárlatot részben fotók alkották, a múzeumnak a kiállításra átadta képeit Csanádi Dávid Flanagan, Görföl Tamás, Németh Tamás és Paulovics Péter denevérész-fotós. Az érdeklődők megismerhették a denevérek természetrajzát, tájékozódhattak kárpát-medencei elterjedésükről, védettségükről.

Az aktív repülésre képes emlősök egyetlen csoportját képező élőlények éjszakai életmódot folytatnak, ultrahangok segítéségével tájékozódnak és táplálékukat is a visszaverődő hanghullámok segítségével szerzik meg. Az európai fajok hosszabb-rövidebb téli álmot alszanak, április-májustól augusztus közepéig pedig nyári szállásukon tartózkodnak. Az épületlakó egyedek esetében ez egészen konkrétan padlásokat, falak repedéseit, ablaktokokat, ereszek hasadékait, épületdíszítő elemek üregeit, panelek illeszkedéseit jelenti. Az erdőlakók a lombos, idős fák odvait kedvelik, egyes fajok már világosban előjönnek rejtekhelyeikről, s megfigyelhető, ahogy csapongva röpködnek a levegőben. Telelésre általában barlangokba, bányákba húzódnak tudtuk meg.