Ellentétes vélemények az aranysakál újbóli magyarországi megjelenéséről

Az elmúlt hetekben a Napló is foglalkozott az őshonos aranysakálok újbóli magyarországi megjelenésével, ami a WWF Magyarország szerint természetes folyamat. „A hiúzok, farkasok, rókák és az aranysakál egyaránt fontos szerepet töltenek be a természetben a növényevő állatok selejtezésével, a dögök eltakarításával, a túlszaporodó kártevők gyérítésével. Sokan tudatlanságból, alaptalan félelemből, vélt vagy valós érdekből az irtásukat szorgalmazzák. A fokozottan védett hiúz és farkas esetében ez bűncselekmény, a róka és az aranysakál állományszabályozása ugyanakkor törvényes keretek között jelenleg is elvégezhető” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A rókánál alig nagyobb termetű, mintegy 10-12 kilogramm tömegű ragadozó jelenleg korlátlanul vadászható, sőt csapdázható az egész év során. A mérgezésük ugyanakkor tilos, mert az számos más emlős- és madárfajra veszélyt jelentene. Hangsúlyozta, a sakálok hatása a nagyvad fajokra (őzre, szarvasra, vaddisznóra) minimális, mivel legfeljebb a fiatal egyedeket képesek elejteni. Ugyanakkor szerinte tény, hogy a Kárpát-medencében e három patás vadfaj részben éppen a ragadozók kipusztítása miatt szaporodott túl, ami mára elviselhetetlenné tette a mezőgazdasági és az erdei vadkárt. Növekszik a közúti vadbalesetek száma, és a kullancsfertőzések gyakorisága is a szoros kapcsolatban áll a patások állományának nagyságával.

Aranysakál. A hazánkba visszatérő ragadozók kutatása elengedhetetlen (Fotó: WWF)

A vadászok ennek ellenére rendkívül kártékony állatnak tartják az aranysakált. Kövi Tibor, a Rába-menti Vadásztársaság elnöke elmondta, a területükön pár éve jelent meg a faj, a nyomaival sűrűn találkoznak. Jellegzetes ugatásáról könnyen felismerni.

Jelenlétük eredménye, hogy jelentősen megcsappant az amúgy is alacsony apróvad állománya. De az őzet, a vaddisznó malacot is pusztítják. Évekkel ezelőtt ilyenkor nagyon sok fiatal őzet láttak, s örültek a szaporulatnak, ma alig látnak 1-2 gidát. Nagyon ravasz a sakál, falkában vadászik, így könnyedén elfogja az őzet. De a vaddisznóra is rátámadnak, amíg 2-3-an az anyadisznót üldözik, a többiek összeszedik a malacokat.

Az aranysakált látni alig lehet, mert rendkívül rejtőzködő. Idén eddig ötöt sikerült lőniük. Próbálkoznak csapdázással is, de rafinált, nem kell neki az ily módon felkínált táplálék. Kövi Tibor úgy vélte, gátat kell szabni az elszaporodásuknak, mert ennek a többi faj látja kárát.

A WWF Magyarország álláspontja szerint újra meg kell tanulni együtt élni a ragadozókkal, szükség esetén a jelenleginél szakszerűbb védelmet biztosítva a háziállatoknak is. A hazánkba visszatérő ragadozók kutatása szintén elengedhetetlen, mivel kezelési terveket csak erre alapozva lehet készíteni.