Csodás téli vendég - Március közepéig figyelhetjük meg a rétihéját

A hamvas, szürkéskék színű hím példányok október közepén jelennek meg hazánkban, március közepéig tartózkodnak nálunk. Kedvelik a nyílt területeket, előszeretettel keresik fel az olyan lucernatarlókat, ahol a talajt mezei pockok számtalan kis lyuka hálózza be, mert egyik fő táplálékuk az e mezőkön gyakori rágcsáló. Érdemes ilyenkor egy fedezéket nyújtó fa vagy bokor mellett megállni, ha szerencsénk van, a rétihéja a közelünkben fog elrepülni, így alaposabban megcsodálhatjuk.

Zsákmányolási stratégiájuk, hogy alacsonyan repülve pásztázzák át a réteket, mikor megpillantják a fűben a kis-emlősöket, hirtelen fordulattal csapnak le rájuk. A elfogott pocokkal rögtön leszállnak és azonnal elfogyasztják azt.

A kékes rétihéja alacsonyan repülve pásztázza át a réteket (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

A kékes rétihéják szürkületben kezdenek el gyülekezni, hogy az erre alkalmas magas fűben vagy nádasban töltsék az éjszakát. Az ilyen éjszakázóhelyeken akár több tucat madár is összegyűlhet. Megyénk területén többek között a védett balatonedericsi Nádasmező nádasai és a Nagypirit határában található magas füvű rétek a kékes rétihéják kedvelt éjszakázóhelyei. Mindig olyan helyet keresnek, amely háborítatlan és emberek által nehezen megközelíthető.

Kontinensünk számos országában fészkel, itthon mindössze négy alkalommal sikerült alkalmi költését bizonyítani. Számtalan népi neve ismert, többek között a bagolyhéja, örvöly, fehér kánya, bagószemű kánya, bagolyfejű kánya, fehér héja, rétikánya. A bagoly elnevezés azért ragadt madarunkra, mert szemei arcán elöl helyezkednek el, tehát bagolyszerű a földön ülő madár tekintete. A kékes rétihéja hazánkban védett madárfaj, melynek eszmei értéke ötvenezer forint.