Fiókáikat nevelik a feketególya-párok

Idén szerencsére több a csapadék, így a gólyák számára a táplálékbázis is adott. Nagy öröm ért, mikor egy több esztendeig nem használt feketególya-fészekben kotló madarat találtam. Pár napja, mikor arra jártam, három fióka csücsült a biztonságot nyújtó fészekben. 
A fekete gólya fehér rokonával ellentétben kerüli az ember jelenlétét, zavartalan erdőkben, az erdő mélyén telepszik meg, olyan helyeken, ahol kora tavasszal nagyobb vízállások vannak. Fontos számára a jó berepülési lehetőség, az erdő szintezettsége, továbbá a legfontosabb, hogy olyan vén, öreg fák legyenek az erdőben, amelynek vaskos oldalágán a nagy méretű fészkét meg tudja építeni a madár. 
Gyakran halastavak, erdei patakok, természetes vízfolyások, víztározók mentén telepedik meg. Leltem már feketególya-fészket idős bükkösben a Bakony erdeiben is. Nemrégiben jártam Aggteleken, és szállásom a Rakacai-víztározó mentén feküdt, ahol kora reggelenként az oda érkező feketególya-párt láthattam táplálkozásuk, zsákmányszerzésük közben. 
Évente egyszer költ, hatalmas fészkében 3-5 tojás lapul. A fiókák harmincöt nap kotlás után pattintják meg a tojásokat. Halakat, kétéltűeket, rovarokat, hüllőket és kisemlősöket zsákmányol. Az úgynevezett hosszú távú vonuló madárfajok közé tartozik, Afrika szubtrópusi részén tölti a telet. Sajnálatos módon a nagy nyári szélviharok nem kedveznek a költésének, ugyanis az idős fák oldalágai ilyenkor fészkestül letörve leszakadnak. Hazai költőállománya háromszázötven pár körül mozog. Fokozottan védett madárfaj, a természetvédelmi értéke 500 000 forint.