Bakonybél

2013.04.07. 11:50

Az eltűnt kisvasút nyomában

A 20. század elejétől 1976-ig több szakaszon is kisvasút járt a Bakonyban. A vasútvonalra az egyik megálló felújításával és a vonal történetét bemutató kiállítással emlékeznek szombattól.

Marton Attila

A falutól mintegy három kilométerre található gerencepusztai megálló felújításának munkáját – amely helyi erdészek, civilek, szakmunkások és a Cartographia turistakalauz szerkesztőinek példás összefogásával valósult meg – és finanszírozását a bakonybéli Guzmics Izidor Egyesület szervezte.

Az ünnepélyes átadón a civil szervezet elnöke, Bakonyvári Andor felelevenítette a vonal történetét és a vasúti váróépület rendbe hozásának állomásait. Az első, mintegy két kilométeres szakaszt 1910-ben adták át. Az ekkor még lóvontatású kocsikban mezőgazdasági terményeket és fát szállítottak. Később Városlődtől is kisvasutat építettek, a szakaszokat pedig 1957-ben kapcsolták össze: az egyesített, a Bakonyt észak-déli irányban átszelő vonal hossza ekkor már meghaladta a 36 kilométert.

(Fotó: Penovác Károly)

Néhány évvel később a menetrendszerű személyforgalom is megindult a mintegy 13 kilométeres Franciavágás-Gerencepuszta-Móricháza szakaszon, azonban 1968-ban életbe lépett a vasúti közlekedést háttérbe szorító közlekedési koncepció. A következő évtől a pályát elkezdték felszedni, s a kisvasút története a hetvenes évek közepén véget ért.

Manapság vélhetően minden évben turisták ezrei utazhatnának a kisvasúton, ahogy teszik azt az országszerte ismert vonalon a Szalajka-völgyében. Az egykori bakonyi vasútvonalra eddig csupán a töltés és néhány korhadt talpfa emlékeztetett, szombattól viszont a felújított váró és a benne található kiállítás, valamint a várótól néhány méterre elhelyezett lóré is felidézi a kisvasút emlékét.

Ezek is érdekelhetik