Egy szűk esztendő - Mire futja a közpénzből jövőre?

Erről az ellentmondásról is beszélt az ünnep előtt Veszprémben tartott előadásában Kovács Árpád. Az Állami Számvevőszék rövidesen leköszönő elnöke az ország bajainak okaként nemcsak a globális pénzügyi válságot, hanem a hazai nagy ellátórendszerek megfelelő szabályozásának 20 éve tartó halogatását említette.

Szerinte nem reális az a kép, amit az egyes emberek magukban kialakítottak a szűkebb és tágabb környezetük lehetőségeiről. Úgy tűnik, nem tudjuk felmérni, mire futja és mire nem ezen a fejlettségi szinten, amin pillanatnyilag vagyunk.

Kovács Árpád szerint ennek tudatosításában, a reális kép kialakításában nagy felelősség hárul a politikusokra. 

Kovács Árpád szerint nemcsak az egyes emberek tehetnek arról, ha nem tudják megfelelően megítélni, mire lehet költeni a közös pénzünkből, az állam kezelésében lévő évi 1313,2 ezer milliárd forintból, és mire nem jut ebből. Ezért nagy felelősség terheli a politikusokat. Ma is jellemző az a régi hozzáállás, miszerint csak döntés kérdése, hogy adunk-e valamire vagy nem. Ezt erősítette az eddigi kormányzatok viselkedése is, miközben azt kellett volna tudatosítaniuk, hogy mindenekelőtt jól kellene teljesíteni, megfelelően gazdálkodni a közvagyonnal.

Mi tesszük hozzá, hogy ez alól a gondolkodás alól a helyi döntéshozók is csak nehezen vonhatják ki magukat. Így egy-egy képviselő-testület munkáját is csak a részletek ismeretében lehet majd megítélni, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elvégzett munka nagysága nem mindig vág egybe a látható eredményekkel. A ciklus utolsó felvonásának  elején két település vezetőjétől kértünk rövid leltárt.

Németh Árpádtól, Várpalota polgármesterétől megtudtuk, az önkormányzat adósságállománya 2006 óta 23 százalékkal emelkedett, ugyanis a város 2007 májusában kötvényt bocsátott ki egymilliárd forint értékben.

A kötvény felhasználási célja fejlesztések, munkahelyteremtő és jövedelemtermelő beruházások lebonyolítása, pályázati önrészek biztosítása. A város kötelezettségállományában jelentős nagyságrenddel szerepel továbbá a környezetvédelmi rehabilitációs programhoz felhasznált úgynevezett japán hitel 3,2 milliárdos összege.

Németh Árpád hangsúlyozta, e két tétel törlesztési kötelezettsége még több mint tíz évig tartó terhet jelent a város számára, ugyanakkor saját bevételekből és az állami forrásokból a város intézményhálózatának üzemeltetése, a városüzemeltetés és a fejlesztések nem valósíthatók meg.

Ami a település gyarapítását illeti, a polgármester tájékoztatása szerint az önkormányzat 2006 óta 1,5 milliárd forintot fordított beruházásokra a városban, utakat, járdákat, játszótereket építettek, korszerűsítették a közvilágítást.

Több száz milliót költöttek olyan egyéb nagyberuházásokra, mint a távhőszolgáltatás fejlesztése, várrekonstrukció, munkahelyteremtő beruházás és a panelprogram.

 
A 2010. évi költségvetéssel kapcsolatban Németh Árpád elmondta, annak elkészítéséhez csak minimális részinformációk állnak rendelkezésre, így a tervezett hitelfelvételi nagyságrendet sem tudják még. 

Tény, hogy 2010-ben szigorúan a város működtetésére kell koncentrálni, így fejlesztési célú hitel felvételét nem tervezzük, működési célú hitel felvételét is csak a legszükségesebb mértékben.

 
Balatonfüreden az elmúlt három évben 3,8 milliárd forint értékű beruházás történt, ennek közel harmadát az önkormányzat saját pénzből fedezte. Ebben a ciklusban valósult meg a Balaton Ékköve program keretében a reformkori városrész rehabilitációja, ezenkívül megújult az arácsi városközpont és a Zákonyi sétány, befejeződött számos út felújítása, valamint a panelprogram révén a lakótelep is modernizálódott.

Az önkormányzat ingatlant nem értékesített, ugyanakkor tulajdonába került a város egyik legszebb helyén fekvő 7,5 hektáros terület, rajta a Vaszary- villával.

Fürednek összesen 350 millió forint támogatott kamatozású hitele van. A működési bevételeket nem, az egyéb bevételeket azonban a fejlesztések révén növelni tudta a város. A városi ingatlanvagyonból csupán az elkerülő út mellett felvásárolt telkeket adják el.

 
- A szükséges racionalizálást elkezdtük. Szakaszos leépítések voltak a tanintézményekben és a hivatalban. Újabb hiteleket nem kellett felvennünk, a város költségvetése kiegyensúlyozott, tartalékokkal is rendelkezünk.

A jövő év az általános megszorítások, illetve a turisztikai bevételek kurtítása révén nagyon nehéz lesz, kevés mozgástér marad, ennek ellenére most úgy látom, hogy az újabb ciklust működési hitel nélküli költségvetéssel lehet majd elkezdeni - válaszolta kérdésünkre dr. Bóka István.

A város polgármestere úgy véli, az uniós források nagy lehetőséget adtak a településfejlesztésre. - Sokat pályáztunk, úgy gondolom, végül is jól használtuk ki a lehetőségeket, sokat fejlődött a város - nyugtázta Bóka István.