Orbán Viktor nem polgárokat, hanem kiszolgáltatott alattvalókat akar

A volt pártelnök-miniszterelnök a Vértanúk terén néhány ezer ember részvételével tartott kedd demonstráción úgy fogalmazott: Magyarországnak tolvaj kormánya van, a kormányfő pedig hazudott csalt és lopott.

Az első vádponttal kapcsolatban hazugnak és álnoknak nevezte, hogy a miniszterelnök arra bíztatja az embereket, ne gondoskodjanak magukról, bízzák ezt az államra. Úgy látja: Orbán Viktor nem polgárokat, hanem kiszolgáltatott alattvalókat akar. A szocialista politikus ezt visszautasította.

A második vádpontról azt mondta: a miniszterelnök arra készül, hogy "ráijesszen mindenkire, aki nem vele egy követ fúj" és azt szeretné, ha remegnének tőle.

Leszögezte: Magyarországot nem lehet megfélemlített emberekre építeni, csak büszke polgárokra, akiknek a "gerincét most akarja eltörni Orbán Viktor". Azt kérte a demokratáktól, hogy ne hagyják ezt.

A szocialista politikus a legsúlyosabb vádpontként említette:  Orbán Viktor elveszi és meggyengíti az alkotmányosságot "abbéli félelmében, hogy lelepleződik a király, bocsánat a miniszterelnök". 

Ha ezek a vádpontok igaznak bizonyulnak, akkor "politikai értelemben Orbán Viktor többé nem legitim alkotmányos vezetője a hazának" - közölte a szocialista politikus. Kijelentését nagy taps fogadta, ami a hasonló mondatoknál megismétlődött. Beszéde alatt többször felhangzott az "Orbán takarodj" skandálás is, utalva a Gyurcsány Ferenc ellen tüntetők ismert rigmusára.

Gyurcsány Ferenc a mártír miniszterelnök szobránál azt mondta Orbán Viktorról, hogy a '89-es demokrata most tekintélyuralmi rendszert próbál építeni Nagy Imre, 1989 és 1956 szégyenére. Szavai szerint nem véletlen, hogy kerüli Nagy Imre szobrát, mert erre minden oka megvan. Ha Nagy Imre élne, akkor megvetné Orbán Viktort, mert nem a demokratát, hanem a despotát látná benne, mert nem hazafit, hanem nacionalistát látna benne és "gyűlölné látni, hogyan lett 1989 reménységéből 2010 csaló politikusa."

Mint mondta, kész belátni, hogy a kormányfő csapdában van, de ezt saját magának állította. Az emberek elé kell állnia és el kell döntenie, választási ígéreteit vagy az alkotmányt sérti meg - vélekedett, majd hozzátette: a demokratáknak nincs okuk tisztelni, sőt megvetik azt a politikust, aki az alkotmányosság rovására kívánja megvalósítani a programját. Értékelése szerint Orbán Viktor megcsalja mindazt, amire felesküdött, az elmúlt húsz év és azt megelőző évszázadok összes tisztességes eszményét.

Megjegyezte: minden bizonnyal hibáztak és egy sor dologban tévedtek, de soha nem gondolták, hogy a törvények felett állnak és az alkotmánynak kell hozzájuk idomulni. "Demokratikus mivoltunkban különbek voltunk és vagyunk" -  hangoztatta.

Felidézte: négy évvel ezelőtt is sokan voltak a parlamentnél, egy részük azért, hogy elmondják, csalódtak benne, mások pedig azért, hogy romboljanak. Szerinte azoknak, akik a csalódottságukat akarták felé kifejezni, volt ehhez joguk, a kormánynak pedig kötelessége volt őket meghallgatni.

Hozzátette: a tiltakozók másik része viszont azt akarta, hogy nép törvényesen megválasztott vezetését puccsal távolítsák el azok, akik bujtogatták őket. Úgy látja, az akkori ellenzéket a személyes uralom és a bosszúvágy vezérelte ez ügyben.

Kitért arra: tetszetős lehet a kormány azon állítása, mely szerint "a jog semmi, az igazság minden", de szerinte az igazság képlékeny fogalom, sokan érezhetik azt, hogy nekik van igazuk. Ahol csak igazság van és nincs jog, ott mindig csak az erősek igazsága kerül hatalomra. A jog dolga, hogy sokak igazságából, közös igazságot faragjon - vélekedett.

Arról is beszélt: "mély sajnálatukra, közös szégyenükre és alázatos megbotránkozásukra" kiderült, hogy a Sándor-palotában nem a köztársasági elnök, hanem a Fidesz bábja ül, aki nem az ország polgáraihoz, az alkotmányhoz hanem a kenyéradó gazdáihoz hű. Kijelentette: Schmitt Pál ezzel elveszítette a demokraták megbecsülését.

Sólyom Lászlónak - akit a vitáik ellenére szavai szerint respektált -  azt rótta fel, hogy nem demokratikus államférfiként viselkedik, hanem egy hete hallgat. Kiemelte:  a volt államfőnek már csak egy esélye van arra, hogy a demokraták ne veszítsék el benne a hitüket, ha kiáll az alkotmány védelme érdekében.

Reményét fejezte ki, az utolsó mentsvárként működő Alkotmánybíróság tesz azért, hogy az alaptörvény szelleme megmaradhasson azután is, ha a betűje már szembekerül ezzel.

Kiemelte: a kérdés az, a köztársaság meg tudja-e őrizni önmagát. Ehhez képest érdektelennek tartja, hogy a demokratákat belül mennyi vita osztja meg, mennyi vita van az MSZP és az LMP között. Úgy vélekedett: nem ahhoz kell tehetség, hogy valakit kiátkozzanak egy közösségből, hanem ahhoz kell erő és politikai bölcsesség, hogy összefogják a demokraták széles táborát, hiszen ugyanazt akarják.

A szocialista politikus ezzel összefüggésben azt MSZP-ről azt mondta: ha a párt a demokraták vezető ereje akar maradni, akkor nem azt keresi, hogy a meglévő baloldaliak milyen pontokon térnek el egymástól, hanem még nagyobb közös tábor építésén dolgozik, mert csak közösen tudnak nyerni úgy, hogy a végén a köztársaság győzzön.

Gyurcsány Ferenc a következő hónapok legfontosabb ügyének tartja az új alkotmánnyal kapcsolatos népi kezdeményezésüket, és azt kérte a demokratáktól, győzzenek meg minél több embert annak érdekében, hogy a nép mondhassa ki a végső szót az alaptörvényről.