Megválasztotta a Ház az öt új alkotmánybírót

Megválasztotta a Ház az öt új alkotmánybírót

A képviselők titkos szavazással választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.
   
A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.
   
Az MSZP már korábban közölte, nem támogatja az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt megválasztását. Az ellenzéki párt képviselői a voksolás eredményének ismertetésén sem vettek részt.

   
A Jobbik - a párt alelnökének korábbi szavai szerint - egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet "pártkötődésük" miatt nem. A megválasztott alkotmánybíróknak Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelenlévő frakcióvezetők gratuláltak.
   
Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmánybírák megválasztásában, a szavazólapokat sem vették fel, az eredmény ismertetésén azonban jelen voltak.
   
Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A testületben az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt kapta meg a szükséges támogatást. Közülük négyet a Fidesz, egyet, Dienes-Oehm Egont, a KDNP jelölte. A  tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kellett kapnia az alkotmánybíró-jelölteknek ahhoz, hogy a parlament szavazhasson róluk.
   
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen. Az új alkotmánybírók mandátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól. Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok azzal indokoltak, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-tól. "Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű - az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit" - írták korábban a fideszes előterjesztők.
   
Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a most megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében - ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett - időközi választást kell majd tartani.
   
Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság múlt keddi üléséről, amelyen a testület meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket, akik előző nap a jelölőbizottságban megkapták a szükséges támogatást. A két ellenzéki párt képviselője - Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről - azzal indokolta a kivonulást, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölőbizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatta. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.

OLDALTÖRÉS: Az Alkotmánybíróság összetétele

Az Alkotmánybíróság összetétele - HÁTTÉR

Az Országgyűlés hétfőn öt új alkotmánybírót választott Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, az Antall-kormány igazságügy-minisztere, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász személyében.

Az Alkotmánybíróság létszámának 11-ről 15-re növeléséről a 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). 2011. június 6-án azonban az Országgyűlés módosította a hatályos alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt. A módosítás értelmében már szeptember elsejével 15-re emelkedik az Alkotmánybíróság tagjainak száma, és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke, akit az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül választanak meg.
   
Az alkotmánymódosítás arról is rendelkezett, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az új alkotmánybírákat és az elnököt az eddigi kilenc helyett tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
   
Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az Alkotmánybíróság jelenlegi összetételéről és megválasztott tagjairól:
   
Az Ab jelenlegi tagjai (10 fő):

    Balogh Elemér alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. november 14-
    Bihari Mihály alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2010. július 22-
              (korábban tag, MSZP-jelölt: 1999. július 3.-2008. július 3.,
              elnök: 2005. november 13.-2008. július 3.)
    Bragyova András alkotmánybíró (MSZP-SZDSZ jelölt): 2005. szeptember 26-
    Holló András alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 1996. november 12-
              (2005. november 14-én újraválasztva)
              helyettes elnök: 1998. november 24.-2003. július 31.,
              elnök: 2003. augusztus 1.-2005. november 12.,
              helyettes elnök: 2008. július 4-
    Kiss László alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 1998. március 10-
              (2007. február 19-én újraválasztva)
    Kovács Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. szeptember 26-
    Lenkovics Barnabás alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2007. április 21-
    Lévay Miklós alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 2007. április 21-
    Paczolay Péter alkotmánybíró (konszenzusos jelölt): 2006. február 24-
              helyettes elnök: 2007. március 10.-2008. július 3.
              elnök: 2008. július 4-
    Stumpf István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2010. július 22-

   
Az Ab szeptember 1-jén hivatalba lépő új tagjai:

    Balsai István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
    Dienes-Oehm Egon (KDNP-jelölt)
    Pokol Béla alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
    Szalay Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)
    Szívós Mária alkotmánybíró (Fidesz-jelölt)

OLDALTÖRÉS: Az Alkotmánybíróság új tagjainak életrajza

Az Alkotmánybíróság új tagjainak életrajza

Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972-ben az ELTE-n summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá.
   
1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt.
   
1990 óta országgyűlési képviselő: előbb az MDF-, majd 2004-től független, s 2005-től a Fidesz-KDNP-frakcióban. Az egyes parlamenti ciklusokban több parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányában igazságügyi miniszterként dolgozott.
   
2010. május 14. óta a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese. 2010 júniusában miniszterelnöki megbízottként a 2006. októberi rendőri intézkedések vizsgálatával bízták meg. 2011 márciusától tagja az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának.

Dienes-Oehm Egon 1945-ben született Budapesten. 1968-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott diplomát. 1973-ban ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgát tett, 1985-ben külkereskedelmi jogászi képesítést szerzett.
   
1968-tól a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei igazgatóságán dolgozott, majd több vállalatnál volt előadó, illetve jogtanácsos, 1974-től a Pénzintézeti Központban, 1975-től a Külkereskedelmi Minisztériumban, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott.
   
1989-től Brüsszelben teljesített külszolgálatot, közreműködött az Európai Közösségekkel való társulás létrehozásában. 1992-től az Európai Ügyek Hivatala, majd a Külügyminisztérium főosztályvezetője, 1998-tól az integrációs államtitkárság helyettes vezetője, főcsoportfőnöke, 2003-tól az Európai Unió mellett működő állandó képviselet helyettes vezetője volt Brüsszelben. Hazajövetele után a 2011. első félévi magyar EU-elnökség képzési feladatait látja el.
   
Az 1980-as évektől oktat különböző felsőoktatási intézményekben, 2007 óta a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem meghívott oktatója.

Pokol Béla 1950-ben született Záhonyban. 1977-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kapott jogi diplomát.
   
Ezután az Államigazgatási Főiskola tanársegédje, 1980-tól az ELTE ÁJK államjogi tanszékén tudományos munkatárs, 1984-től a politológiai csoport, majd a tanszék adjunktusa, docense. 1991és 1998 között részt vett a Miskolci Egyetemen a szociológiaszakos oktatásban. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE ÁJK egyetemi oktatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára.
   
1998-2002-ben az FKGP országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, és négy éven át a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke volt.
   
A politikatudomány kandidátusa (1986), a szociológiai tudomány doktora (1989).

Szalay Péter 1960-ban született Budapesten. 1984-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett summa cum laude minősítéssel. 1989-ben jogi szakvizsgát tett.
   
1984-től az ELTE-n MTA-TMB tudományos ösztöndíjas gyakornok, 1987-től az Igazságügyi Minisztériumban előadó, 1988-tól az államminiszteri titkárságon kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos. 1990-től a Pénzintézeti Központ jogi igazgatója volt. 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, ahol döntően polgári jogi ügyekkel foglalkozik.
   
1984 óta oktat alkotmánytant különböző felsőoktatási intézményekben (ELTE, Századvég Politikai Iskola).
   
2010 júniusa óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelő bizottságának elnöke.

Szívós Mária 1949-ben született. 1978-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott diplomát.
   
1978-tól - férje révén - az Algériai Köztársaságban élt, francia általános iskolában tanított. 1981-től a Csongrád Megyei Tanács igazgatási osztályának főelőadója,

1982-től a Csongrád Megyei Ügyvédi Kamaránál ügyvédjelölt, majd 1984 és 1993 között ügyvédként tevékenykedett.
   
1993-tól a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon bírósági titkár, majd bíró, 2001-től a Fővárosi Bíróságon bíró, majd titkárságvezető-helyettes, 2002-től a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának bírája, majd kinevezett fővárosi bíró. 2008-tól a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke.
   
1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, 1995 óta az egyetem jog- és államtudományi karának büntetőjogi tanszékén oktat, 2006-tól mestertanárként.