Magyarok a piacon

Idén tavasszal  tartotta első közgyűlését a Hungarikum Szövetség, a szervezet elnökévé Birinyi József népzenészt, népzenekutatót,  a készülő hungarikum törvény parlamenti előkészítésével foglalkozó szakértői munkacsoport vezetőjét választották meg. Az egyesület alelnöke Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Mathiász Gábor lett, aki a Mathiász szőlőnemesítő hagyomány és örökséget képviseli.

Elnökségi tag lett még Béres József, a Béres-termékek és a Tokaj Reneszánsz Egyesület, valamint Makk Ádám marketingvezető, a mozgássérültek Pető-módszerének képviselőjeként. 

A szervezet azokat a termékeket, alkotásokat, szellemi értékeket, illetve gyártóik, alkotóik örököseit tömöríti, amelyekről a világon mindenütt eszébe juthat az embereknek Magyarország. A Hungarikum Szövetség célja, hogy összefogja a kiemelt magyar értékeket és hungarikumokat az ágazattól függetlenül, és az alapítók szakmai tekintélyével felajánlja segítségét a törvény parlamenti megalkotásához, annak minél szélesebb körű társadalmi elfogadtatásához.

Az érdekvédelmi feladatokat is ellátó Hungarikum Szövetség alapító tagjai: a Budapesti Operettszínház, a Béres Gyógyszergyár Zrt., a Tokaj bor márkaképviselete, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., a Herz Szalámigyár Zrt. és a Pick Szeged Zrt., a Magyar Kodály Társaság (Kodály-módszer), a Mathiász-örökség, a Neumann János Társaság, a Parlament Hungarikum Munkacsoportja, a Pető Intézet, a Puskás Örökség, a Törley Pezsgőpincészet, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra és Zwack Unicum Nyrt.
 
A magyar értékek védelmében 2000-ben alakult egy Hungaricum Club, amelynek tagja volt többek között a Zwack Unicum, a Tokaj Kereskedőház, a Pick Szeged, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Halasi Csipke is, de annak feladata az uniós tagságra való felkészülés volt, ennek az új szervezetnek pedig az, hogy  segítsen  szabatosan megfogalmazni a hungarikum mibenlétét és hívja fel a figyelmet a különböző szinteken védendő értékekre.

A Balaton-felvidék egyik legismertebb értéke a bor. A hétvégi balatonalmádi hungarikum fesztiválon több remek pincészetünk kínálja a termékeit. A Gelléri Pincészet Csopakon és Felsőörsön művelt szőlőkből készít borokat. Antal Gyula, a pincészet tulajdonosa elmondta, kezdettől fogva kiállít ezen a fesztiválon. Azt tapasztalja, hogy az emberek többsége tudatosan keresi a magyar termékeket és szívesen ellátogat az olyan rendezvényekre, ahol magyar kézműves termékek és hagyományos receptek alapján elkészített ételek és italok kaphatók.

Ezúttal négyféle édes és hatféle száraz bort kínálnak. Kapható náluk a térségre nagyon jellemző olaszrizling, de chardonnay, szürkebarát, cabernet sauvignon is. Utóbbiból rozé-  és vörösbort egyaránt készítenek. Jégbort is kínálnak a különlegességek között. Az áraik nagyon barátságosak a fesztiválokon megszokottakhoz viszonyítva. Újdonság náluk, hogy szőlőlét is kínálnak. A szabvány szerint mustot nem szabad forgalomba hozni, mert az erjedésben lévő anyag. Itt pedig a kipréselt szőlőlé erjedését egy rövid ideig tartó pasztőrözéssel állítják meg, tartósító szert nem használnak.

A bortermelők között találjuk a badacsonyi Borbély Családi Pincészetet is, mely ha elindul egy borversenyen, leginkább az első helyeket célozza meg. A VinAgora borversenyen a 2008-as évjáratú kései szüretelésű olaszrizlingjük elnyerte a médiadíjat és a legjobb fajbor díját is.

Ugyanez a bor az idén először megtartott Veszprém vármegye bora borversenyen az édes borok kategóriájában a legjobbnak bizonyult és a megyei rendezvényeken fogyasztják és ajándékozzák a jövőben. A megyei borászat másik büszkesége a balatonfőkajári Feind Borház, mely ugyancsak az élen szokott végezni a borversenyeken. A régi kiállítok közül találkozunk Klement Józseffel, aki Békés  városában  egyedi húskészítményeket állít elő. 

Több mint 60 kiállító az almádi fesztiválon

Harmadik alkalommal nyílt meg a Balatonalmádiban a Hungarikum fesztivál a Wesselényi strand előtti területen. A rendezvényen több mint hatvan kiállító termékei tekinthetőek meg.

 
- Nagy volt az  érdeklődés a kiállítók között a fesztivál iránt, háromszor annyian jelentkeztek, mint akik végül bemutatkozhatnak - közölte Dudás Zsolt, a szervező Balatonalmádi Turisztikai Egyesület elnöke. Az volt az elsődleges szempont, hogy helyi értéket bemutató kiállítókat hívjuk meg. Egyébként igaz ez a fesztivált kísérő programokra is, elsősorban helyi csoportokat kértek fel a szervezők - tette hozzá. Fontos, hogy a gasztronómia mellett más területek képviselői is megmutassák azt, amit alkottak, így kézművesek is vannak szép számmal - ismertette az egyesület elnöke, aki szerint a tematikus fesztiválokra egyre nagyobb az igény.

Mi számít magyarnak?

Veszprém - Ha ősszel az Országgyűlés elé kerül a nemzeti értékeinkről, a hungarikumokról szóló javaslat, akkor az már a következő évben életbe is léphet.

Erről Horváth Zsolt országgyűlési képviselő, a hungarikum-munkacsoport tagja beszélt. Elmondta,  több évvel ezelőtt elkezdődött a hungarikumról a társadalmi párbeszéd, idén pedig az Országgyűlés elé kerül  a tervezet. A hungarikumtörvény megalkotásával az a célunk, hogy a nemzeti értékeink védve legyenek.

 
- Azt gondolom, minden közösség számára fontosak saját értékei,amire büszkék lehetnek - mondta a képviselő. Hozzátette, hogy ezeknek több fontos jellemzőjük van, az érték, a  minőség, illetve  az, hogy  a magyar közösség számára is jelentéssel bírjanak. - Ha egy piramis formában helyezzük el a hungarikumokat, akkor legalul a helyi értékek szerepelnek, mert még a legkisebb közösségnek is van értéke. E felett lennének a megyei, majd a nemzeti értékek, míg a hungarikumok jelentik a piramis csúcsát, hiszen ezek között olyan termék is van, amelynek ismertsége világszerte jelentős. Horváth Zsolt ugyanakkor megjegyezte, hogy ha hungarikumról beszélünk, akkor nemcsak ételre és italra kell gondolni, ide tartozik az épített örökség, művészeti alkotások, szellemi termékek. Utóbbira például a világszerte elismert Kodály-módszert, illetve  a Rubik-kockát említette. A  minősítő rendszernek folyamatosan kellene működnie, a hungarikumok kivételével a helyi közösségnek kellene dönteni. Úgy kellene megalkotni a jogszabályt, hogy a minősítés - ha az adott termék nem teljesíti a kritériumokat - visszavonható legyen.

Szerintem

A volt szocialista országok népe a rendszerváltással azt is ajándékba kapta, hogy nem kell a proletár internacionalizmusra koncentrálnia, hanem foglalkozhat a saját értékeivel. Ez persze nem zárja ki azt, hogy elismerje, ami másutt szép, de nem kell túldicsérni a nagy testvért és lebecsülni a saját értékeinket. Vannak olyan szokások, hagyományok, technológiák, melyek  már-már  kezdtek feledésbe merülni,  nagyon alapos kutató- és gyűjtőmunkával hozhatók újra a felszínre. Az ország szépsége páratlan, most kezdjük újra felfedezni, hogy sokaknak támogatják a belföldi pihenését, ugyancsak számosan nemigen engedhetik meg maguknak, hogy külföldön nyaraljanak. A mezőgazdaságunkra mindig is büszkék voltunk, bár már nem látjuk el a fél Európát hússal, gyümölccsel, zöldséggel, borral, de azért meg tudjuk mutatni az egyre szaporodó gasztronómiai fesztiválokon  utódainknak és vendégeinknek, hogy méltán híres a magyar konyha. A sportbarátok a lovaglást szeretnék újra minden szinten népszerűsíteni. Ez az a sport, amelyik  a test minden izmát megmozgatja, és lóhátról még mindig alaposan meg tudjuk nézni az épített és  a természeti értékeinket.