Belföld

2011.11.17. 14:29

Radioaktív sugárzás: szökött a jódizotóp a csillebérci gyárból is

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint nem a csillebérci jód-131-izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség viszont az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tájékoztatása alapján azt közölte, hogy annak valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása. A magyar hatóságok kiemelték, hogy a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére nézve.

MTI

Az OKF - miután a Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131-izotóp, és emiatt magasabb radioaktív sugárzást lehetett mérni Budapesten - az MTI-hez csütörtök délután eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt", így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Közleményük szerint a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén az Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival, s az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta. "Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód-131-izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk - írta az OKF.

A csillebérci izotópkutató intézet az idén eddig az éves korlát (1600 GBq - gigabekerel) 40 százalékát bocsátotta ki, mindez tervezetten és a megfelelő engedélyek birtokában történt, mint ahogyan az Európa más fejlett országaiban is történik - tudatták. Hozzátették: a kibocsátott mennyiség a lakosság egészségére nézve kockázatot nem jelent, ilyen következményekkel nem jár, ezért nem látják indokoltnak semmilyen lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Környei József, a csillebérci izotópgyár cégvezetője az MTI-vel csütörtök reggel tudatta, hogy az elvártakhoz képest a kéményükön keresztül hónapokon át nagyobb mértékben szökött a jód-131-izotóp. Nyáron emiatt a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért azóta ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá.

A cégvezető az MTI-nek nyilatkozva közölte: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsájtás mindig is van", az csak az általuk elvártnál volt magasabb, aminek az egészségre nézve következménye nincs, vagyis a lakosság nincs veszélyben.

Az ÁNTSZ közlése szerint a lakosság egészségére nézve semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131-izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek - írták.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tájékoztatása alapján viszont azt közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. Az OAH közlése szerint nagy valószínűséggel a budapesti Izotóp Intézet Kft.-től, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód-131-izotóp - áll az ENSZ atomenergia-felhasználást ellenőrző ügynökségének Bécsben kiadott közleményében. A magyar intézet gyógyászati, kutatási és ipari felhasználásra állít elő radioaktív izotópokat. A közleményben azt írták, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony és a lakosság egészségére nézve nem jelent veszélyt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!