Miről döntött hétfőn az Országgyűlés?

Újraszabályozták a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályait

A képviselők hétfőn a kormány javaslatára újraszabályozták a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályait, arra hivatkozva, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti feltárások a jövőben az állam érdekein túl ne tegyék terhesebbé a fejlesztéspolitikai, valamint infrastrukturális elképzelések megvalósítását. Az Országgyűlés a kérdés részletszabályainak kidolgozására a kabinetnek adott felhatalmazást. Az előterjesztést 228 igen szavazattal, 93 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Hetven egészségügyi intézmény kerül az államhoz

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is.

A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést, amelyet Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyújtott be, 240 kormánypárti igen szavazattal, 82 ellenében fogadta el a Ház.

A jogszabály szerint összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak május 1-jével fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam. Tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.

A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.

Elfogadták a személyszállítási törvényt

Szolgáltatásközpontú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer létrehozását tűzte ki célul a hétfőn elfogadott személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény.

A 233 igen 82 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a közösségi közlekedés elsőbbségét kívánja elősegíteni az egyéni közlekedéssel szemben, megfelel a személyszállításra vonatkozó európai uniós követelményeknek, megteremti az előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozást.

A törvény kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, a saját számlás személyszállításra, a vízi személyszállítási közszolgáltatásra, az iskolabusszal, közösségi busszal végzett személyszállításra. Ugyanakkor nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállításra, a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportoknak nyújtott nem közforgalmi szolgáltatásra, például a betegszállításra.

Módosították a köznevelésről szóló törvényt

Font Sándor (Fidesz) önálló indítványának nyomán módosította a Ház a közoktatásról szóló törvényt, amely szerint az új oktatási törvény hatályba lépésig nem csak az önkormányzati, hanem a többcélú kistérségi társulások által fenntartott oktatási intézmények is köthetnek új közoktatási megállapodásokat.

A képviselő szerint erre eddig azért nem volt lehetőség, mert egy téves törlés miatt a tavaly az önkormányzatok konszolidációja kapcsán alkotott törvényből eltűnt az erre vonatkozó mondat.

Hoffmann Rózsa államtitkár felszólalása szerint a kormány támogatja az előterjesztést, és támogatásáról biztosította a képviselőt Révész Máriusz (Fidesz) is.

Hiller István (MSZP) szerint kiderült, hogy a közoktatási törvény megalkotásánál nemhogy szakmai, de frakción belüli egyeztetés sem volt. Úgy fogalmazott, nagy a nyomás a kormányon, mert egy "sereg" kistérségi társulás el akarja kerülni az államosítást.

A független Kolber István az egyházi fenntartású intézményekről beszélt, mint mondta, olyan körülményeket teremtett a kormány, hogy az önkormányzatok az egyházaknak adják át az oktatási intézményeket.

Font Sándor a vitában elhangzottakra úgy reagált, nem igaz, hogy a kistérségi társulások menekülni akarnak az államosítás elől.

Az általános vita után - mivel módosító javaslat nem érkezett - a Ház 262 igen, 15 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

A képviselők vita nélkül, 226 igen, 3 nem és 4 tartózkodással elfogadták azt a javaslatot, amely Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsággá nevezi át a Parlament Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát.

OLDALTÖRÉS: A gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitájával fejeződött be a Parlament hétfői ülésnapja

Egyenruhás bűnözés, gyöngyöspatai események - vezérszónoki kör

Az Országgyűlés hétfőn este kezdte tárgyalni a gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentését.

Kocsis Máté (Fidesz), az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság elnöke a jelentést ismertető expozéjában hangsúlyozta: a rendőrség szakszerűen és törvényesen lépett fel tavaly Gyöngyöspatán, és szerinte ennek köszönhető, hogy nem történt súlyosabb bűncselekmény a településen. A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár kért szót, aki egyetértett a jelentésben megfogalmazottakkal.

Csöbör Katalin, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 tavaszáig a gyöngyöspatai bűncselekmények száma és súlya nem haladta meg a megyei és országos átlagot. Szerint ez csak azután következett be, hogy a Jobbik szembe helyezte magát a jogállamisággal és a demokratikus értékekkel, és etnikai feszültségkeltésbe, megfélemlítésébe kezdett.

Harangozó Tamás, az MSZP álláspontját ismertetve azt mondta, a bizottság "előre legyártotta az ítéletet", hiszen szerinte az abban foglalt politikai ítéletek már a testület megalakítására vonatkozó határozati javaslatban is szerepeltek.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor ugyancsak azon véleményének adott hangot, hogy a kormánypártok koncepciós eljárással készítették a bizottság jelentését. Beszédében sértőnek nevezte a jelentésben olvasható egyenruhás bűnözés kifejezés használatát, mondván a Gyöngyöspatára egyenruhában érkezők minden esetben a törvényeket betartva cselekedtek.

Mile Lajos, az LMP vezérszónoka visszautasította, hogy pártja hisztériakeltésen, politikai haszonszerzésen, vagy az ország lejáratásán dolgozott volna Gyöngyöspatán.

Az MSZP zárt ülést kért

Harangozó Tamás (MSZP) zárt ülés elrendelését kérte a levezető elnöktől, mondván szeretnék elérni, hogy ne csak az eseti bizottság tagjai, hanem valamennyi országgyűlési képviselő megismerhesse a jelentés összeállításakor felhasznált, ám abból titkosításuk miatt kimaradt információkat. A zárt ülés elrendelését a Jobbik és az LMP is támogatta, az erről szóló szavazás azonban eredménytelen lett, mivel a Ház este nyolc órakor határozatképtelen volt. A napirend megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának támogatása kellett volna, ám az esti órában mindössze 26 ellenzéki képviselő nyomta meg az igen gombot, míg hárman szavaztak a vita zárttá nyilvánítása ellen.

Egyenruhás bűnözés, gyöngyöspatai események - képviselői felszólalások

A képviselői felszólalás lehetőségével a vitában leginkább jobbikos honatyák éltek. Balczó Zoltán közölte: hazugság azt állítani, hogy a Jobbik tudatosan állított elő közbiztonságilag labilis helyzetet azért, hogy politikai tőkét kovácsoljon belőle. Frakciótársa, Sneider Tamás azt mondta, azt tették Gyöngyöspatán, amit tenniük kellett, foglalkoztak a helyiek ügyeivel. Szerinte az nem igaz, hogy a Jobbik nem tesz semmit a rendfenntartásban, mert Juhász Oszkár jobbikos polgármester is részt vesz benne.

A keresztény-demokrata Básthy Tamás azt hangsúlyozta, nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki hibázott többet, hanem az, hogy jó úton jár-e az ország. Szerinte szüksége van a jövő Magyarországának egy korszerű, a magyar értékeket gyarapító cigányságra, nem lehet őket nélkülözni.

Mile Lajos (LMP) visszautasította, hogy a jelentésben Richard Fieldet összemosták az LMP-vel. Mint mondta, az LMP egyetlen szervezetének sem tagja Richard Field, és semmilyen felhatalmazása nem volt a párttól. Hozzátette: az LMP visszautasítja a pártot ért vádakat, mert azok alaptalanok. Azt kérte, hogy vonják vissza a jelentést és egy "korrektebb, árnyaltabb, igazmondóbb" jelentést készítsenek.

Schiffer András (LMP) hazugsággyűjteménynek nevezte a jelentést és azt mondta, biztosak abban, hogy a kormányt és a Fideszt nem az igazság érdekli, azt akarták megmutatni, hogy a két ellenzéki párt a bűnös, holott a történtek a kormány kudarcára vezethetők vissza.

Mile Lajos után Schiffer András is visszautasította az őket ért vádakat és azt mondta, Kocsis Máté hazudik, és nem is volt kíváncsi az igazságra.

Kocsis Máté előterjesztőként a vitát követően Schiffer András felszólalását "primitív vádaskodásnak" nevezte és nem kívánt arra érdemben reagálni. Hozzátette: a bizottság vizsgálta a kormány felelősségét is, de nem találtak hiányosságot. Kocsis Máté közölte: tudja, soha nem lesz egyetértés köztük ebben az ügyben, de meglepte, hogy az ellenzék úgy akarja beállítani a történteket, hogy azért rajtuk kívül mindenki felelős.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta, a rendőrség mindenben törvényesen járt el és megköszönte Vona Gábornak, hogy ezt elismerte.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Napirend után Herman Ottóról

Napirend utáni felszólalásra csak Magyar Zoltán (Jobbik) jelentkezett, aki "Mi lesz veled magyar vidék?" című felszólalás-sorozatában hétfőn Herman Ottó természettudós életútját mutatta be.

A felszólalás után Lezsák Sándor lezárta a parlament hétfői ülését, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.